A lakosság túlnyomó többsége, nyolctizede szerint a fogyatékkal élő, sérült embereknek a jelenleginél nagyobb odafigyelést, törődést kellene kapniuk a társadalomtól. Háromnegyednyien azt is hangsúlyozták, hogy az államnak a mostanit meghaladó anyagi támogatást kellene nyújtania a segítségre szorulók számára. A sérültek életesélyeinek növelését, lehetőségeik bővítését mindenekelőtt állami feladatnak tartja a magyar lakosság - kétharmaduknak ez az álláspontja. Az érdekvédelmi-segítő szervezetekről és az érintett családokról 18-18 százaléknyian gondolják, hogy nekik kellene a legnagyobb szerepet vállalniuk a rászorulók harmonikus társadalmi beilleszkedésében - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet május közepén készített az Ipsos, az ország 15 év feletti népességét reprezentáló 1050 fő személyes módon történő megkérdezésével.
Magyarország minden negyedik lakosának található a közvetlen környezetében segítséggel élő ember, tehát két millióan rendelkeznek rendszeres tapasztalatokkal velük kapcsolatban. Azonban nemcsak őket gondolkodtatja el a sérültek helyzete, hanem a társadalom túlnyomó többségének is karakteres véleménye van e témában. A lakosság alapvetően szolidáris a rászoruló emberekkel, 82 százalék úgy véli, hogy nagyobb figyelmet érdemelnének annál, mint amennyi most kapnak. Viszonylag kevesen, 12 százaléknyian ettől eltérő véleményen vannak, szerintük jelenleg is kellő mértékű segítség jut a sérültek számára. A nők illetve azok, akik személyesen ismernek fogyatékkal élőt még az átlagosnál is empatikusabbak: 87 illetve 92 százalékuk a jelenleginél nagyobb törődésre biztatja a társadalmat.
A sérültekkel kapcsolatban nem csak a lakosság általánosan támogató beállítódásával találkozhatunk, az emberek a gondoskodás konkrét, pénzügyi formáinak bővítését is helyesnek tartanák. A magyar társadalom zöme (74 százaléka) úgy véli, hogy a jelenleginél nagyobb anyagi támogatásban kellene részesíteni a fogyatékkal élőket. Ezzel ellentétes véleményt 15 százaléknyian fogalmaztak meg, míg az emberek 11 százaléka nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben. Az állami többletforrások biztosítása főképpen azok körében nagyon gyakori (88 százalékukra jellemző) álláspont, akiknek közvetlen környezetében található segítséggel élő személy. Ugyanakkor a közvetett tapasztalatokkal nem rendelkezők túlnyomó többsége (71 százaléka) is növelné a sérültek költségvetési támogatását.
A lakosság többsége (67 százaléka) leginkább az államtól várja el a rászorulók életesélyeinek javítását. Ugyanakkor viszonylag sokan (18 százaléknyian) vannak olyanok is, akik szerint a sérült emberek lehetőségeinek bővítése főképpen a családtagokon múlik. Nem elhanyagolható méretű (ugyancsak 18 százalékos) az a csoport is, amelyik azt gondolja, hogy a fogyatékkal élők jobb kilátásaiért, a reményteljesebb élet megteremtéséért legtöbbet a segítő, érdekvédelmi szervezetek tehetnek. Az említett szereplők feladatait illetően nincsenek igazán eltérő vélemények a társadalomban, minden rétegben az említett arányokat találhatjuk.
Az Ipsos Zrt.-ről
Az 1990-ben alapított Szonda Ipsos, amely 2009. szeptember 1-jétől Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt.-ként folytatja tevékenységét, a magyar gazdasági és társadalom-kutatási iparág meghatározó szereplője, teljes körű piac-, online-, reklám-, egészség-, vélemény- és médiakutatási szolgáltatást kínál ügyfelei számára. A cég 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben is elnyerte a Business Superbrands elismerést. www.ipsos.hu
További információ:
Závecz Tibor véleménykutatási igazgató (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)