A munkájukba visszatérni kívánó hölgyeknek nem csupán azt fontos pontosan tudni, hogyan szerencsés megfogalmazni magát a szándékot, hanem célszerű lenne előzetesen tájékozódniuk a munkaerőpiac és a munkáltató cég életében bekövetkezett változásokról. Eddigi tapasztalataink alapján a kölcsönzött alkalmazottak a fenti kérdésekkel előbb és könnyebben kopogtatnak a kölcsönző cég ajtaján, hiszen egy ilyen helyzetben a kölcsönző cégek semleges, mégis eredményesen közreműködő, mindkét fél érdekeit képviselő szereplők. Az atipikus foglalkoztatás előnye ezen a területen is megjelenik.
A Human Centrum Kft. 2012. 3/4 éves statisztikája szerint a kismamák 40%-a tud a szülés előtti munkakörében újra elhelyezkedni, sok esetben a magas százalék sikere a kölcsönbevevő partnerek rugalmassága, teljes munkaidő helyett részmunkaidő vagy a megszakítás nélküli munkarend helyett egyműszakos munkarend alkalmazása. Dénes Rajmund Roland, a cégcsoport egyik tulajdonosának, ügyvezetőjének, az MMOSZ kommunikációs alelnökének tapasztalatai szerint az esetleges sikertelenség okai a következők:
- megszűnt a cég vagy már megszűnt a szerződés a Partnerrel,
- leépítés, átszervezés miatt nem veszik vissza,
- közös megegyezés - más cégnél / munkakörben helyezkedett el a Munkavállaló,
- terhesség a második babával,
- gyermek betegsége miatt kért GYES meghosszabbítás,
- a GYES végéig tervezett otthon maradás, bölcsődei beszoktatás bizonytalansága.
„Öt évvel ezelőtt, amikor kisfiammal várandós voltam, még nem is sejtettem, hogy milyen kihívások, megpróbáltatások várnak a társadalom, és a munkaerőpiac részéről. Egy svájci lapkiadó felelős szerkesztői pozíciójában ültem, és akkor még úgy gondoltam, hogy a szülés után ott is folytatom karrierem. A várandóság állapota végig problémamentes, és aktív volt, és a szülés sem okozott semmiféle megpróbáltatást. Imádtam új életem, és úgy tervezem, hogy kisfiam másfél éves korában már nagy, és önálló ahhoz, hogy anya is folytassa multi-életét. Aztán amikor Marci fiam 11 hónapos volt, ismét terhes lettem, így felülíródott eredeti elképzelésem. Marci és anya otthon maradt, és várták a kis tesót, aki meg is érkezett egy kislány személyében. Már az első hat hétben éreztem, hogy az egyik kicsi, másik pici helyzet nem lesz könnyű, ráadásul férjem beosztásánál fogva, hetente keresztül kasul szelte a Kárpát-medence országait. Bevallom őszintén a munka volt a legutolsó, vagy talán egyáltalán eszembe sem jutott ebben az időszakban. Amikor Mercédesz nevű lányom hathetesen egy húgyúti gyulladás miatt kórházba került, rájöttem, mennyire fontos is az anya személye az ő kis életükben. A következő fél év a baktériumokkal való csatákról szólt, és amikor az ember nap, mint nap látja, hogy mennyi baj, betegség van a világon, de ezek a csöppnyi emberkék milyen erősek, és kitartóak, akkor hirtelen minden a helyére kerül, lélekben és fejben egyaránt. Így amikor a főnököm kislányom fél éves korában megkérdezte, hogy tervezem végre a visszatérést, válaszom könnyen kitalálható. Amikor kezdtük fellégezni, és kikeveredni kálváriánkból, úgy éreztem, hogy a laboreredményeken kívül mást is szeretnék elérni, így megkerestem főnökömet külsős státusz lehetőségével kapcsolatban, de erre sajnos nem nyílt alkalom. Nem adtam fel, és házon belül más újságnál próbálkoztam, és az egyik női témákkal foglalkozó hetilap lehetőséget kínált nekem. Bár a munka korábbi státuszomhoz képest visszalépést jelentett a ranglétrán, de ez volt az utolsó tény, amely foglalkoztatott. Az elején heti egy, majd volt, hogy öt cikket is írtam, és elkezdődött az anya-logisztika. Rájöttem, hogy gyakorló anyaként a gyerekrovatban feldolgozhatok minden kérdést, problémát, és ezzel még segítek is többi anyatársamnak. Szépen lassan világossá vált, hogy milyen fontos, az alkotás, de ott volt a másik oldal, a gyerekek, a családom, akikkel minden egyes együtt töltött percet imádtam. Leültem, és logisztikáztam. Felírtam mikor mit csinálok egy nap, a gyerekek napirendje hol enged pár szabad órát. És ahogy nagyobbak lettek, úgy gondoltam egy kis gyerektársaság nem árt meg nekik. Így ők is elindultak önállósodás útján, nekem pedig szépen szabadultak fel a negyed-, fél, majd egész órák.” (Unger-Papp Kata újságíró)
A LINDON Munkaerő-kölcsönző és Személyzeti Tanácsadó Kft., az MMOSZ egyik alapító tagjának HR igazgatója, Nyiri Ilona szerint a probléma túlmutat a „visszamenni - nem menni vissza” kérdésén. Véleménye szerint a kismamáknak már előzetesen érdemes lenne tájékozódni a munkaerőpiac és a munkáltató cég életében bekövetkezett változásokról, így egy általános felkészültség mellett reális képet is kapni a munkaerő-piaci kereslet-kínálat éppen aktuális helyzetéről. Szakmai szemmel nézve a munkájukba visszatérni kívánó hölgyeknek nem csupán azt fontos pontosan tudni, hogyan szerencsés megfogalmazni magát a szándékot, hanem a többi között lényeges lenne olyan forgatókönyveket is kidolgozniuk, hogy miként lehet reagálni, ha másik állást ajánlanak számukra, mi van abban az esetben, ha elfogadják, illetve ha visszautasítják az új pozíciót, mi a helyzet a bérekkel, mi a szabadsággal? Eddigi tapasztalataink alapján a kölcsönzött alkalmazottak a fenti kérdésekkel előbb és könnyebben kopogtatnak a kölcsönző cég ajtaján, hisz a tényleges „fellépés” előtt számukra ez egy „főpróba”. Munkaerő-kölcsönző cégünk és azt gondolom valamennyi ilyen profillal rendelkező vállalkozás számára rendkívül fontos, hogy ilyen és hasonló esetekben is olyan semleges, de ugyanakkor eredményesen közreműködő szereplőként, már-már mediátorként tudjon megjelenni, amelynek keretében nem csak a munkavállaló igényeit, de a kölcsönbevevő partner cég érdekeit és elvárásait is szem előtt tartva, mindkét fél irányába korrekten jár el. Gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a munkaerő-kölcsönző HR munkatársától azon túl, hogy általános tájékoztatást kapnak az alkalmazottak, a kollégák segítenek felvenni a kapcsolatot a partnercéggel, előkészítik, megkönnyítik és egyben hatékonyabbá is teszik felek számára a személyes kommunikációt, s abban az esetben, ha már nem nyílna mód a közös tevékenység folytatására, munkaerő-kölcsönző cég segít másik munkát, új lehetőséget találni. Nyiri Ilona szerint ahány konkrét helyzet, annyi a megoldó-kulcs. Nincs egységes sablon vagy recept. Nem létezik általános modell. Az atipikus foglalkoztatás előnye ezen a területen is a rugalmasságban és a több megoldó-kulcsos gondolkodásban rejlik.
”Három virgonc gyermek nevelése azt gondoltam megedzett már mindenre, de amikor aktuálissá vált a munkába való visszatérés, nem tagadom megrémültem. Rá kellett döbbenem, hogy bármennyire is igyekeztem „up to date” maradni a világ dolgaival kapcsolatban, valójában komoly hiányosságokkal rendelkezem a jelenlegi munkaerő-piac helyzetének ismerete terén. Nem tagadom, először rögtön szokásos kismamákkal teli közegemhez fordultam, bízva abban, hogy együtt legalább ki tudjuk találni mi az első lépés ilyenkor, kihez és pontosan mikor kell fordulni, mire és leginkább hogyan kell(ene) reagálni. Ahány kismama, annyi válasz.. Természetesen.. Évekkel ezelőtt kölcsönzött munkavállalóként hagytam ott a céget és mentem el babákat szülni. Férjem bátorítására megkerestem a kölcsönző cégemet és megkönnyebbülésemre semmilyen ellenszenvet vagy megjelenésem okozta különös terhet nem láttam rajtuk. Már számoltak velem, tudták, hogy lassan aktuális a visszatérés és végre reális, egyértelmű, hasznos, pontos és naprakész információkkal láttak el. Szerencsém volt végül minden téren és ma már újra dolgozom.” (Ari)
Ottó Csaba, az MMOSZ elnökének a következők a tapasztalatai: „A Man at Work Kft-nél is mindent megteszünk, hogy a hozzánk visszatérő kismamák ott és abban a pozícióban folytathassák a munka világát, ahol a gyermekvállalás előtt abbahagyták. Többnyire nem egyszerű a kérdés, hisz a Megbízóinkkal minden egyes visszatérő anyukáról külön-külön egyeztetnünk kell ahhoz, hogy az álláspontok és érdekek összehangolódjanak. Elsődleges célunk ezzel a kommunikációval, hogy megteremtsük a továbbfoglalkoztatás megvalósulásának alapfeltételeit. Munkaerő-kölcsönző cég vezetőjeként és az MMOSZ elnökeként egyaránt bízom abban, hogy a jövőben várható változások több lehetőséget és megoldó-kulcsot kínálnak majd a munkaerő-piacra visszatérők és a munkaerő-piacra munkavállalókat visszaváró cégek számára egyaránt.”
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének célja az iparági érdekképviselet és érdekvédelem nyújtása a kiválasztással, a munkaerő-közvetítéssel, a munkaerő-kölcsönzéssel és a személyzeti kiszervezéssel (outsourcinggal) foglalkozó magyar cégeknek, illetve ezek üzleti partnereinek, támogatva mind a szolgáltatás nyújtását, mind annak fogadását, valamint a munkaerő-kölcsönzés jogintézményként való megszilárdulásának elősegítése és egy egységes – a versenyképességet és a munkavállalókat egyaránt kiszolgáló – szabályrendszer beépítése a magyar gazdasági és jogi struktúrába.
További információ: Holub Katalin PR vezető (+36 20 922 6431)
