Bank- és munkaügyi szakember, egyetemi oktató munkajogász tájékoztatta az aktuális tudnivalókról a Business Superbrand-díjas Man at Work partnereit
A hétköznapokon és a megbízási szerződésen túli együttgondolkodás délelőttje

Elmúlni látszik a válság. Az OECD szerint is jobban teljesít Magyarország. Miért volt indokolt a Munka Törvénykönyvének változtatása? Mik a munka világának rejtett veszélyei és lehetőségei? Mi keletkezik előbb a munkáltatói jog vagy a kötelezettség? - ezek a voltak a legfontosabb megállapításai és megválaszolt kérdései annak a két párhuzamos szekciójú szakmai napnak, amelyet a Man at Work szervezett partnerei pénzügyi, gazdasági és munkajogi tájékoztatására, továbbképzésére.

Ottó Csaba Man, at Work Kft. ügyvezető a több, mint 70 főt köszöntő megnyitójában két dolgot emelt ki: „Elmúlni látszik a váláság. A törvényi változások tetemes mennyiségű feldolgozandó információt hoztak magukkal.”

Vida István bankszakember világ- és makrogazdasági kitekintéssel elemezte a 2014 gazdasági kilátásait. GDP előrejelzést adott Németország, Kína és az USA viszonylatában 2017-ig. Számba vette a nagy jegybankok likviditásnyújtó intézkedéseit. Prezentációjában rámutatott arra, hogy az OECD szerint is jobban teljesít Magyarország. Felvázolta a vállalati új kihelyezések kamatának és kamatfelárának alakulását, valamint a vállalati hitelállományok alakulását nemzetközi összehasonlításban. Az elmúlt 10 esztendő mérlegére tette a háztartási szektor nettó hitelfelvételét. Megvizsgálta a lakásárak alakulását, a belföldiek és külföldiek állampapír állományának átlagos hátralévő futamidejét.

Szabó Béla, az ALFA-HUMAN Kft ügyvezetője előadásának témája a Munka Törvénykönyve változásai, problémák és megoldások a gyakorlatban. A jelenlévők tájékoztatást kaptak a 2013. augusztus 1-jétől életbelépő módosításokról, a távolléti díj számításáról, a munkaidő-keret lényegéről, a munkaidő beosztásáról és megismerhettek jogeseteket a munkajog gyakorlatában.

Miért volt indokolt a változtatás? Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók számára eltérések mutatkoztak, a munkavállaló havi munkabére pl. szabadság igénybevétele esetén kevesebb lett a munkaszerződés szerinti alapbérnél annak függvényében, hogy az adott hónap hány napból állt. Első hónapok gyakorlati tapasztalata alapján fogalmi pontosítások is szükségessé váltak. Fontos, hogy mindenki ugyanazt értse a fogalmak alatt. Gyakorlatiasabb, praktikusabb munkaügyi szabályozás a könnyebb alkalmazhatóság érdekében.

Címszavakban az elhangzottakból: munka-és pihenőidő témakört érintő változások, eljárás a munkaviszony  munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén, kötetlen munkarend, szabadságot, pótszabadságokat érintő változások, szabadságkiadás rendje, betegszabadság, eltérő megállapodásokat érintő változások. A munka díjazása témakört érintő változások, havi bér arányos részének meghatározása, bérpótlék számítási alapja, vasárnapi, illetve munkaszüneti napi munkavégzés esetén járó bérpótlék, rendkívüli munkaidőre járó díjazás, segítség a bérszámfejtéshez, pótlékátalány megállapítása. Külön fejezetet érdemel és kapott a távolléti díj számítása, a munkaszüneti nappal kapcsolatos díjazási szabályok, a díjazás munkavégzés hiányában, a munkabér védelme, s az eltérő megállapodásokat érintő változások. A munkaidőkeret, munkaidő beosztása fejezet szerves részét képezte a munka-és pihenőidő taglalása. Gyakorlati példaként merült fel az eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén, a munkaidő-beosztás szabályai, az elszámolási időszak kérdésköre, a munkaidő vasárnapra történő beosztása, a munkaközi szünet, a napi és heti pihenőidő, valamint a rendkívüli munkaidő.

Dr. Dudás Katalin egyetemi oktató témája a munka világának rejtett veszélyei és lehetőségei. Az előadás a munkajog és munkavédelem kapcsolatát boncolgatta. A WHO 1950-ben megfogalmazott álláspontja szerint a munkavédelem feladata a dolgozók testi, lelki, szociális jó közérzete legmagasabb szintjének elősegítése és megtartása. A munkáltató ennek érdekében megtett intézkedéseinek az adott munkavállaló testi szellemi pszichikai adottságaihoz kell igazítania.

Általános követelmények a munkáltatóval szemben: a veszélyek elkerülése; a nem elkerülhető veszélyek értékelése. Az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszicho-szociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére, a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest. A fenti felsorolásból kiemelendő a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. A munkavállaló köteles munkáját, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, munkatársaival együttműködni. A balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.

A szakember a rejtett veszélyek kapcsán említette a munkahelyi zaklatást. A zaklatással egyedül az egyenlő bánásmódról szóló törvény szól. A hivatkozott törvény szerint a zaklatás is a diszkrimináció egyik formája, amikor  az egyik munkavállaló az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartást tanúsít, amely az érintett személynek védett tulajdonságával (neme, vallása, életkora, érdekképviseleti tevékenysége) függ össze. A zaklatás célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Az ilyen zaklató magatartás másképpen munkahelyi pszicho-terror. Ez a jelenség nem csak a megkülönböztetés-mentes munkáltató eljárás szempontjából bír jelentőséggel, hanem munkavédelmi aspektusból is. Az ilyen megfélemlítő, megalázó környezetben való tartós munkavégzés a hátrányt elszenvedő félnek, azaz az áldozatnak először pszichoszomatikus megbetegedést, majd később lelki megbetegedéseket okoz. A munkahelyen ilyen helyzet elsősorban nagyobb munkateher, vagy éppen ellenkezőleg, rossz munkaszervezés miatt fellépő munkahiány hatására alakulhat ki. Gyakran a háttérben a vezetői hibák, alkalmatlanság húzódik meg. Tekintettel arra, hogy a munka egészséget nem károsító megszervezésének kötelezettsége a munkáltató terheli, ezért az ilyen helyzetek feloldása a munkáltató oldalán jelentkező feladat és felelősség. Intézkedés hiányában a zaklatásnak kitett munkavállaló foglalkozással összefüggő megbetegedéséért a munkáltató kártérítési szempontból helytállni köteles.


További információ: Holub Katalin (+36 20 922 6431)