A magyar lakosság nyitott Japán iránt, leginkább az ország kultúrája és művészete, az ottani természet és a táj, valamint a tudomány és a technika terén elért eredményeik érdeklik őket. A japánokat a magyarok elsősorban szorgalmasnak, hagyománytisztelőnek és fegyelmezettnek tartják: a válaszadók nyolc-, kilenctizede vélekedik így. A Magyarországon működő japán cégekről alapvetően pozitív kép él, a legtöbben – nagyjából hattizednyien - azt említik, hogy növelik a foglalkoztatottságot, s hozzájárulnak hazánk gazdasági és technikai fejlődéséhez - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet március második felében készített az Ipsos, az ország felnőtt népességét reprezentáló 600 fő online módon történő megkérdezésével. A felmérés a Japánt érintő súlyos természeti katasztrófák idején készült, de nem arra vonatkozott.
A magyarok első benyomása Japánnal kapcsolatban, hogy komoly tradíciókkal rendelkező ország: nyolctizednyien említették ezt. A második gyakori gondolattársítás, hogy a szigetország egy nagyhatalom (a válaszadók héttizedében merült ez fel) illetve az, hogy a gazdasági és technikai fejlettség az ott lakóknak magas életszínvonalat biztosít (hattizednyien gondolják így). A magyarok fele számára Japán egzotikus, az európai kultúrától markánsan különböző ország, amelyet egyébként békesség és tisztaság jellemez. Az itthoniak közel fele szerint hozzátartozik Japánhoz az automatizáltság, valamint a zsúfoltság is.
A magyar lakosság 22 százaléka rendkívüli mértékben érdeklődik a felkelő nap országa iránt, 64 százalék közepes figyelmet fordít rá. Kevesen, mindössze 12 százaléknyian említették azt, hogy kevéssé foglalkoztatja őket Japán, s elenyésző (2 százalék) azok aránya, akiket egyáltalán nem. Ami leginkább magával ragadja az ország iránt érdeklődőket, az a japán természet és táj, kultúrájuk és művészetük, valamint a tudomány és a technika terén elért eredményeik. E területek mindegyike a többségnek, a magyarok nagyjából hattizedének kíváncsiságát felkelti. Közepesnek mondható az érdeklődés a japán konyhaművészet és a hozzá tartozó ínyencségek, valamint az ország történelme iránt – ezek a megkérdezettek körülbelül mégytizedét foglalkoztatják. Gazdasági kérdések, mint az üzleti élet, illetve a turizmus helyzete kevésbé fontosak az ország iránt érdeklődők számára, míg Japán aktuális politikai, diplomáciai vagy nemzetgazdasági ügyei szinte egyáltalán nem azok.
A magyarok a japánokat egyértelműen szorgalmas, fegyelmezett, udvarias, becsületes és hagyománytisztelő embereknek tartják – a megkérdezettek hét- kilenctizede szerint mindezek jellemzőek rájuk. Hattizednyien úgy vélik, hogy a szorgalom és fegyelmezettség a foglalkoztatás világában is észrevehető, „munkamániásnak” titulálják őket. A megkérdezettek négytizede szerint a japán nép kreatív és környezettudatos, akik azonban elrejtik valódi érzéseiket.
A magyarok többsége, hattizede úgy látja, hogy a japán cégek érzékelhetően növelik az itteni munkahelyek számát, s hozzájárulnak hazánk technológiai, gazdasági fejlődéséhez. A többség azt is hangsúlyozza, hogy a japán cégekben a hazaitől eltérő munkamorállal dolgoznak. Viszonylag kevesen, az emberek harmada-negyede gondolja a japán illetőségű vállalatokról, hogy figyelnek a környezetükre, illetve hogy kedvező munkakörülményeket biztosítanak a dolgozók számára. Azt viszont mindössze egytizednyien tartják jellemzőnek, hogy az itteni japán cégek csak a saját hasznukkal törődnének.
További információ: Závecz Tibor véleménykutatási igazgató (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
Az Ipsos Zrt.-ről
Az 1990-ben alapított Szonda Ipsos, amely 2009. szeptember 1-jétől Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt.-ként folytatja tevékenységét, a magyar gazdasági és társadalom-kutatási iparág meghatározó szereplője, teljes körű piac-, online-, reklám-, egészség-, vélemény- és médiakutatási szolgáltatást kínál ügyfelei számára. A cég 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben is elnyerte a Business Superbrands elismerést. www.ipsos.hu