A Gödöllői Kastély Lovardájához szorosan kapcsolódik a két istálló épülete, amelyet Grassalkovich I. Antal a 18. század közepén építtetett. A Lovardához közelebbi istálló (ún. Barokk Istálló) építésekor felhasználták a régi istálló (Gizella-szárny földszint) oszlopait és a márvány zaboscsészéket is. 2010-ben – a Gödöllői Királyi Kastély komplex környezetbarát üzemeltetést lehetővé tevő újjáépítése és családbarát szolgáltatásokkal történő fejlesztése - II. ütem (KMOP – 3.1.1/E-09-2f-2010-0002) projekt megvalósulása során - a Lovardával együtt megújult a Barokk Istálló rész is, restaurálták a tisztító- és nyeregkamra, valamint az istálló feletti szobák falfestéseit is. A 2011. decemberi projektzárást követően e szobák szolgálnak az új kiállítás helyszínéül (egyenként 15-25 m2 alapterülettel). Mindegyikük dekoratív, 18. századi falfestéssel díszített. A kiállítás műtárgyait modern technikai eszközök egészítik majd ki, amelyen a vendégek néhány különleges tárgyról láthatnak 3D-s animációt, illetve eredeti filmfelvételeket nézhetnek az egyes témákhoz kapcsolódóan.

1–2. szoba
Témája: A magyar huszártiszt a 18–20. században
Európa hadi színpadán a 18. század elején szokatlan küllemű lovasok jelentek meg, a huszárok. A reguláris magyar könnyűlovasság 18–19. századi valóságos története a Habsburg birodalmi haderő keretein belül zajlott. Ebben az összhaderőben a huszárezredek jelentették a mindenkori magyar király lovasságát, a kor hazai közfelfogásában pedig a „magyar nemzeti haderő” társadalmi presztízs tekintetében legrangosabb részét. A 18. századi Magyarországon és később is, a huszár nemzeti ideálkép, a magyar katona mondhatni őstípusa. Virtus, vitézség, férfias jellem és ehhez megfelelő elegáns és harcias küllem – ezt várta el a köz a huszártól. A témát két teremben mutatjuk be. A középpontban mindkét részben a huszártiszt, mint katona áll. Az első teremben 1848-49 a korszakhatár, míg a másodikban az azt követő időszak, mely kibővül a Huszártiszt mint gentleman, mint sportsman, témával (a díjugratás-, díjlovaglás-, lovaspóló-, távlovaglás-, kialakulása, szabályai). A középpontban természetesen mindkét részben a huszártiszt, mint katona áll.

3. szoba
Témája: Nemesi bandériumok a 18–19. században
A nemesi felkelés intézménye, a magyar nemesség és az egyéb kiváltságolt területek lakóinak „vérrel adózása”, katonai kötelezettsége a magyar jogrend egyik önmagát túlélt képződménye volt. A direkt katonai szerepek mellett a vármegyék nemessége különleges esetekben, országos méretű parádék, megyegyűlések, országgyűlések, királykoronázások, rangos temetések alkalmából is „rendbe állt”. E díszes kivonulások mintegy a régi harci rendek visszfényének számítottak, nem kevés anakronizmussal. A történelmi emlékezet két nagyobb országos „nemesi megmozdulást” őriz (1790, 1896).

4. szoba
Témája: Magyar lovas testőrségek 1760–1918
A látogatók áttekintést kaphatnak majd a magyar testőrségekről, kiemelten a magyar lovas testőrségekről, a Mária Terézia alapította Magyar nemesi testőrségről, illetve a két világháború közötti kormányzói testőrség lovas szakaszáról. 1760. szeptember 11-én alakult meg Bécsben a „Magyar királyi Nemes Test őrző Sereg”. Azt tartják, ők voltak minden idők legszebb magyar huszárjai. A magyar gárdisták belső testőröknek számítottak, szolgálatuk bizalmi jellegű volt. Sokszor reprezentáltak, mindenekelőtt Bécsben, díszőrséget álltak a Burgban és más uralkodó helyszíneken, lovas kíséretet adtak az uralkodóház tagjainak, futár és diplomáciai küldetést teljesítettek. Magyarországon – főleg Pozsonyban és Budán, később Gödöllőn – királylátogatások, vagy koronázási ceremóniák alkalmával szerepeltek. 1848–49 adminisztratív és politikai cezúra volt a testőrség történetében. Történetük második szakasza a kiegyezéssel, illetve I. Ferenc József 1867-es koronázásával kezdődött. Az egykori lovas testőrség nem hivatalos jogutódja Horthy Miklós kormányzó lovas testőrsége lett. A magyar lovas testőr hagyományokat őrző szakasz főleg reprezentált állami és egyházi ünnepeken., protokolláris alkalmakon a kormányzót és külföldi vendégeit kísérte.

5. szoba
Témája: Főúri kocsizás
A terem a magyar fogatkultúra és fogatstílus kialakulását, legjelentősebb képviselőit, a leggyakoribb kocsitípusokat, a modern fogatsport kialakulását mutatja be a látogatók számára. Szemléltető ábrák és szöveges leírások pontosítják a hintó, kocsi, szekér fogalmát. Különleges ábrázolásokat mutat be a tárlat az ún. parádés kocsikról, valamint az azokon szolgálatot teljesítő személyekről.

6. szoba
Témája: a Magyar Királyi Testőrség Spanyol Lovas Iskolája
A téma kifejtése rövid általános ismertetővel indul, amely megvilágítja a spanyol iskolás lovaglás lényegét, a klasszikus magasiskolai idomítás történelmi hátterét, az európai fejlődést, valamint a magyar vonatkozásokat. Ezt követően a magyar spanyol iskola létrehozásának körülményei, indokai, alapítói kerülnek bemutatásra ábrázolások, dokumentumok és tárgyi emlékek segítségével. Kitér a kiállítás a Magyar Királyi Testőrség Spanyol Lovas Iskolája kultúrtörténeti jelentőségére, valamint a spanyol iskola kisugárzására, mai továbbélésére, hatására a 21. század magyar lovas kultúrájára. A téma teljességét a gödöllői vonatkozása adja, hiszen Erzsébet királyné a kastély lovardájában a spanyol lovas iskola hagyományain alapuló cirkuszi mutatványokat gyakorolt. Számára az 1870-es években körmanézst alakítottak ki a lovardában, s Eliza Petzold személyében külön műlovarnőt hívtak a bécsi Rentz cirkuszból.

7. szoba
Témája: Dámalovaglás
A téma részletes kifejtése rövid áttekintéssel indul, majd rátér a dámalovaglás fellendülésének időszakára (18–19. század). A bemutatás természetesen kitér a különleges dámanyergek sajátosságaira, valamint a dámalovak betanítására is. A témában fontos szerepet kap Erzsébet királyné lovas-szenvedélyének bemutatása, akit kora legjobb női lovasaként tartottak számon. Sok olyan festmény, fénykép készült róla, amely lovon, dámanyeregben ülve ábrázolja.

8. szoba
Téma: Főúri, királyi vadászatok (agarászat, falkászat, solymászat)
E szobában bemutatásra kerül a három hagyományos vadászati mód (agarászat, falkászat, solymászat) magyarországi története. A kiállított tárgyak a vadászatokon használt felszereléseket, híres vadászatokat (külön kiemelve a királyi időszak gödöllői falkavadászatait) mutatják be. A téma nemcsak a 19–20. századra korlátozódik, hanem bemutatja az egyes részek hagyományainak 21. századi továbbélését is. E téma igen nagymértékben kapcsolódik a gödöllői kastélyhoz, a kastély saját múzeumi gyűjteményében lévő tárgyak (pl. vadászati meghívók, ábrázolások…) leginkább itt tudnak majd megjelenni.


További információ: Holub Katalin (+36 20 922 6431)


Gödöllői Királyi Kastély komplex környezetbarát üzemeltetést lehetővé tevő újjáépítése és családbarát szolgáltatásokkal történő fejlesztése - II. ütem
(KMOP – 3.1.1/E-09-2f-2010-0002)
www.kiralyikastely.hu
www.ujszechenyiterv.gov.hu     


Aktualitás!

Kincses templomok
Grassalkovich Antal, a főúri mecénás
Időszaki kiállítás a Gödöllői Kastélyban
2011. augusztus 6. – 2012. január 29.

A Gödöllői Királyi Kastély új időszaki kiállítása az idei gödöllői Barokk Év alkalmából Grassalkovich I. Antal (1694–1771) alakját, egyházi kapcsolatait és mecénási tevékenységét mutatja be. Helyszíne a tavaly felújított Rudolf-szárny modern múzeumi technikával felszerelt emeleti teremsora, amelyet a restaurált 19. század eleji falfestés tesz még különlegesebbé.

Az előtérben a kiállítás bevezetőjeként Kresz Albert fotóművész ihletett képeit láthatjuk azokról a templomokról, amelyek a főúr támogatását élvezték. Az első két terem Grassalkovich életútját, személyes kapcsolatait mutatja be az egyház életében és a világi hatalomban fontos személyekkel: Althann Mihály Frigyes és Mihály Károly, valamint Migazzi Kristóf püspökökkel, III. Károllyal és Mária Terézia királynővel. Az említettek korabeli festményábrázolásain kívül itt állítjuk ki a Mária Terézia alapította Szent István-rend díszruháját, emlékérmét és alapszabályát, ugyanis érdemei jutalmául Mária Terézia a Rend tagjává avatta. Ugyanitt a királynő által adományozott miseruhát és palástot, valamint Grassalkovich egyháztámogatói tevékenységét bizonyító eredeti iratokat, személyéhez kötődő relikviákat, köztük a főúr végrendeletét tekintheti meg a látogató.

A következő szobákban Nepomuki Szent János kultuszával, annak tárgyi és írásos emlékeivel ismerkedhetünk. A Nepomuki-kultusz magyarországi elterjesztéséért Grassalkovich is sokat tett, mivel védőszentjeként maga is nagyon tisztelte. Itt kap helyet a legjelentősebb magyar Nepomuki Szent János kultusztárgy-gyűjtő anyagának több, még soha ki nem állított tárgya.

A Váci Egyházmegyei Kincstár és az Egyházmegye számos plébániája is támogatja kiállításunk megrendezését legbecsesebb, 18. századi darabjával. Kegytárgyak, miseruhák, kelyhek, gyertyatartók, szobrok és festmények mutatják be a korszak egyházi kultúráját és a mecénás főúr bőkezűségét.

Összegezve elmondható, hogy a mostani kiállítás új megvilágításba helyezi Grassalkovich I. Antal egyházi mecenatúráját, tekintve, hogy az idevágó anyag még sohasem volt együtt látható, sőt nem kevés olyan tárgy is bemutatásra kerül, amelyekkel először találkozhat a szakma és a nagyközönség.

A kiállításhoz, amelynek vezető kurátora Dr. Lábadi Károly néprajzkutató, tudományos igényű, fotókkal gazdagon illusztrált kétnyelvű katalógus készül.

A tárlathoz több korosztály számára kidolgozott múzeumpedagógiai foglalkozásokat kínálunk előre egyeztetett időpontokban.

A kiállítás anyagának egy részét a Váci Egyházmegyei Kincstár tulajdonában lévő tárgyak és ábrázolások teszik ki, ezen kívül a Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Galéria mellett több más köz- és magángyűjtemény, valamint több jelentős egyházi gyűjtemény is hozzájárul legbecsesebb kincseivel.

A kiállítás fővédnöke Dr. Beer Miklós váci püspök.