Az első negyedév látványos mozgásai után márciusról áprilisra alig változtak a pártpreferenciák. Az emelkedések és csökkenések statisztikai értelemben nem markánsak, legfeljebb 1 százalékpontosak. A Fidesz tábora legutóbb és e hónapban is 24 százalékos, az MSZP-é korábban 16, most 15 százalékot tesz ki. A Jobbik 8 százaléknyi támogatót vonzott egy hónapja s ez nem változott. Az Együtt 2014-PM választási szövetség hívei márciusban 5 százaléknyian voltak, ezúttal 4 százalékot érnek el. Az LMP és a Demokratikus Koalíció tábora is azonos a múltkorival: 2 illetve 1 százalékos. A pártoktól távolságot tartók aránya sem igazán módosult – egy hónapja 44 százalék volt, jelenleg 45 százalék.

Az óvatos értelmezést ajánlva bemutatjuk a biztos pártválasztók körében mért támogatottsági arányokat. Ebben a nem túl népes, de rendkívül fontos választói körben a Fidesz 46 százalékkal vezeti a rangsort, az MSZP 26 százalékkal a második helyen áll. A Jobbik 14 százaléknyi aktív és elkötelezett szavazót tudhat maga mögött. Az Együtt 2014-PM az eltökélt szavazók 8 százalékára számíthat, míg az LMP 3, a DK 1 százalékra. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS április első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.

A rezsicsökkentésnek köszönhetően az év első negyedévében egyértelműen javult a közhangulat és kisebb lett a kormányváltást kívánók aránya. Ugyanakkor az elmúlt egy hónapban megtorpant ez a folyamat s vannak jelei a visszarendeződésnek. A tavalyi év végén a lakosság 15 százalékának volt az a véleménye, hogy jó irányba mennek az ország ügyei s ez a csoport márciusig 27 százalékosra bővült. Ezzel párhuzamosan az aktuális állapotokat negatívan értékelők aránya 77-ről 67 százalékra csökkent. A mostani felmérésben viszont nem javult tovább a közhangulat, sőt valamelyest romlott: a kedvező folyamatokat érzékelők aránya 22 százalékra esett vissza, a kedvezőtlen fejleményeket tapasztalóké 71 százalékra bővült.

A kormányváltó hangulat is lanyhult az idei év első hónapjaiban. A múlt decemberi felmérésben a választópolgárok 52 százaléka volt azon a véleményen, hogy a hatalmi viszonyok változzanak meg a 2014-es választások után, míg 22 százalék annak további működését kívánta. Márciusban a kormányzat menesztésének 48, maradásának 32 százaléknyi híve volt. Áprilisban nem folytatódott az Orbán-kabinet szempontjából kedvező tendencia, igaz a közhangulat esetében tapasztalt fordulatot sem érzékelhetjük. Jelenleg a választópolgárok 49 százaléka szeretne kormányváltást, s 32 százalék nem.

Hasonló trendet láthattunk az Orbán-kormány tevékenyégének minősítésében: december és március között – egy százfokú skálán – 23-ról 32 pontra emelkedett a kabinet munkáját értékelő mutató. Az utóbbi egy hónapban itt is érzékelhető egy kis visszalépés a megítélésben, a választópolgárok jelenleg 30 pontot adnak a kormánynak.
Az ország helyzetével, a kabinet tevékenységével és a kormányváltással kapcsolatos nézetek erősen összefüggnek a választópolgárok politikai hovatartozásával.

Ez a jelenség arra is lehetőséget ad, hogy a pártoktól távolságot tartók 45 százalékos csoportjának orientációjáról is képet kaphassunk. Közülük minden harmadik elégedetlen az országban zajló folyamatokkal, a kormánnyal s egyben annak távozását szeretné. E 15 százalékos – 1,2 milliós – pártokhoz jelenleg nem kapcsolódó csoport az ellenzék lehetséges, legbővebb tartaléka. Javarészük napjainkban nem mutat aktivitást, 5 százaléknyian viszont igen. E négyszázezer fő szinte teljes mértékben baloldali és/vagy liberális oldalra sorolja be magát, így nagy valószínűséggel az MSZP és az Együtt 2014-PM számíthat rájuk. A társadalom minden rétegében közel egyenletes arányban vannak jelen, egyedül a lakóhelyük alapján differenciálódnak: főképpen kisvárosokban és falvakban élnek.

Az országban zajló folyamatokkal, az Orbán-kabinettel elégedettek, s annak további működését óhajtók viszont a Fidesz tartalékát jelenthetik. Ez a csoport 3 százalékos – negyedmilliós –,  részvételi hajlandóságot mutató részük 1 százalékot, szűk százezer főt tesz ki.

A választói viselkedésre nem csak a hangulati elemek, a kormányról való vélekedések gyakorolnak jelentős hatást, hanem a politikusok is. A potenciális kormányfőjelöltek közül Orbán Viktor a legkedveltebb 36 ponttal, Mesterházy Attila 32 pontos, Bajnai Gordon 30 pontos rokonszenvmutatóval rendelkezik. Az LMP első számú vezetője, Schiffer András 25 pontos, Vona Gábor népszerűségi indexe szintén 25 pont, Gyurcsány Ferencé 22 pont. A legrokonszenvesebb magyar politikus egyébként Áder János 40 ponttal.

Az adatfelvétel ideje: 2013. április 9-15.

A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.