A közéleti évad elején a választópolgárok adtak egy esélyt a politikusoknak, többségüknek egy hajszállal emelkedett a pontszáma. Az élen a sorrend változatlan, bár Orbán Viktor ezúttal csaknem utolérte Sólyom Lászlót. Őket a kormányoldal legnépszerűbb politikusa, Szili Katalin követi. - néhány érdekesség a Szonda Ipsos által 2009 szeptemberében, a politikusok népszerűségéről készített közvélemény-kutatásaiból.
Az elmúlt években majdnem minden hónapban azt regisztráltuk, hogy a politikusok megítélése csökken. A ritka kivételek közé tartozik a mostani, amikor inkább a rokonszenv – igaz mérsékelt – erősödését tapasztalhatjuk. A presztízsnövekedés abból fakad, hogy a pártválasztásukban bizonytalanok valamivel toleránsabbak a politikusokkal kapcsolatban, mint korábban. E folyamat kedvezményezettjei ezúttal inkább az MSZP politikusai, a hezitáló választópolgárok a megszokottnál nagyobb elismeréssel illetik őket – ezt a körükben regisztrált 5-6 pontos emelkedések jelzik. A bizonytalanok megengedő beállítódását mutatja, hogy a többi párt vezetőinek is juttattak 1-2 pluszpontot. A pártoktól jelenleg távolságot tartó – de korántsem passzív - választópolgárok listájának élén Sólyom László és Szili Katalin áll – egyaránt 43 ponttal.
A hónap talán legérdekesebb jelensége, hogy megállt Dávid Ibolya január óta tartó presztízsvesztése. Sőt, valamelyest erősödött is a vele kapcsolatos szimpátia, minden választói csoportban lényegében az átlagosnak megfelelő mértékben. Az MDF elnökét - saját pártja támogatói mellett, akiktől 81 pontot kapott – továbbra is főképpen az MSZP szavazói respektálják: 42 pontra értékelték. A Fidesz táborában ennél kevésbé kedvelik, ott 27 pontos. Felfelé indult el Lendvai Ildikó is, múlt havi eredményéhez képest 4 pontot gyűjtött össze. Vele kapcsolatban – ahogy a többi szocialista politikusnál is – a bizonytalan választópolgárok véleménye javult a leginkább. E csoportban a múlt havi 25-ről 31-re emelkedett a népszerűségi mutatója. Az MSZP-sek véleménye nem változott a pártelnökről, a közepes tartományba eső 54 ponttal viszonyulnak hozzá. A szocialisták körében ezúttal Bajnai Gordon a legkedveltebb – 61 ponttal -, de tőle alig marad le az 59 pontos Gyurcsány Ferenc és az 58 pontos Szili Katalin.
A házelnöki széktől hét év után búcsúzó MSZP-s politikus mindvégig a legnépszerűbb közéleti személyiségek közé tartozott. 2005 és 2007 között többször is rangsor első helyezettje volt, s néhány alkalommal még az idei év első felében is sikerült csúcsra érnie. Az évek során, ahogy a többi politikusé, az ő népszerűségi mutatói is csökkentek. Legjobb időszakai a 2002-es hivatalba lépése utáni valamint 2006-os parlamenti választásokat megelőző és követő hónapok voltak. Ekkoriban többször megközelítette a 60 pontot. Szili a viszonylagos konszenzust élvező közéleti személyiségek közé tartozott, s ma is odasorolható. Nem csak a sajátjai és a bizonytalanok körében kedvelt, de az ellenzéki szavazók is kevésbé utasítják el (31 ponttal), mint a többi szocialista politikust (akik legfeljebb 20 pontot kapnak onnan).
POLITIKUSOK NÉPSZERŰSÉGE 2009 SZEPTEMBERÉBEN
Népszerűség(pont) Változás az előző adatfelvételhez képest (pont) Ismertség(%)
SÓLYOM LÁSZLÓ 47 -2 89
ORBÁN VIKTOR 46 +1 92
SZILI KATALIN 39 +2 85
NAVRACSICS TIBOR 37 0 73
GRÁF JÓZSEF 36 +3 64
KÖVÉR LÁSZLÓ 32 +1 71
SZEKERES IMRE 32 +2 69
DÁVID IBOLYA 32 +3 88
MESTERHÁZY ATTILA 31 +3 51
SEMJÉN ZSOLT 31 +1 62
VONA GÁBOR 30 -2 56
KISS PÉTER 30 +2 65
MOLNÁR CSABA 30 +3 49
LENDVAI ILDIKÓ 28 +4 83
HERÉNYI KÁROLY 28 +1 65
BAJNAI GORDON 27 +1 89
HILLER ISTVÁN 27 +2 74
DEMSZKY GÁBOR 24 +1 87
RETKES ATTILA 23 +1 44
DRASKOVICS TIBOR 23 +3 78
GYURCSÁNY FERENC 21 +2 91
KÓKA JÁNOS 20 +2 79
A függőleges oszlopokban a népszerűségi pontszámokat jelöltük, amelyek 0 és 100 közötti értéket vehetnek fel. A kördiagramokban az ismertségi értékek láthatók, feketével jelölve. A felfelé mutató háromszög pontnövekedést, a lefelé mutató csökkenést jelez, a 2009. augusztusi értékeléshez képest, de a -4 és +4 közötti változások statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük.
A vizsgálat módszeréről:
Az adatfelvétel ideje: 2009. szeptember 3-10.
A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
Minden hónapban más-más 1500 főt kérdeznek meg személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.