A diákok jövőjét támogató iskolaszövetkezeti rendszer nem válhat a politikai csatározások színterévé
Az 1993 óta működő DiákÉSZ büszke arra, hogy az elmúlt 23 évben bármilyen, a diákmunkát érintő jogszabály-módosítás előkészítésébe az aktuális kormányzat – politikai hovatartozástól függetlenül – bevonta. A diákmunkát érintő változtatásokat az Országgyűlés eddig 95-98%-os egyetértéssel fogadta el. Értetlenül állunk az MSZP sajtóközleményével szemben, amelyben hibás értelmezéssel és valótlan állításokkal a diákok munkatapasztalat-szerzésének egyedülálló magyar modelljét politikai hadviselésük színterévé változtatják. Ezúton kérjük: ne tegyék!
Az Országgyűlés tegnap elfogadta az iskolaszövetkezeti diákmunka szabályozásának új alapokra helyezését. Időszerű és fontos volt ez a jogszabályi változtatás. Mint speciális magyar modellt, nem ismeri az Európai Unió ezt az atipikus foglalkoztatási formát, amely megoldást nyújt abban, hogy a magyar fiatalokat ne sújtsa a máshol egekbe emelkedő munkanélküliség, mi több, besegíti őket a munka világába. Hasznos feladatot lát el a diákszövetkezetek rendszere, de minthogy nem ismerik az EU-ban, mi viszont szeretnénk megőrizni, helyükre kellett tenni azokat a jogi kereteket, amelyek szabályozzák, ugyanis a Közösségi szabályozás próbál mindent egységesíteni, ezért fenn állt annak a veszélye, hogy ellehetetleníti az általa nem ismert speciális magyar jogi formát.
A módosítás lényege az, hogy a diákok biztonságban legyenek, megkapják a pénzüket és minél többen tudjanak részt venni, akár a közelgő nyári időszakban is iskolaszövetkezeten keresztül a munka világában. Technikai változás, hogy mostantól tulajdonosként szerepelnek a folyamatban, s nem alkalmazottként, de továbbra is biztosítva azokat a jogokat, amik korábban a Munka Törvénykönyvében benne voltak.
Az MSZP a jogszabályt nem szavazta meg, és a mai napon közleményt adott ki. A közlemény közel felét kitevő politikai célú és hangvételű címre és bevezetésre szakmai szervezet révén nem kívánunk reagálni. Mivel azonban a közlemény tényszerűnek látszó állításainak egyik része valótlan, a többi része pedig hibás vagy hiányos ismereteken alapuló félreértelmezés, ezért azokat feltétlenül tisztázni kell a diákok és szüleik megnyugtatása érdekében.
A közlemény azt írja, hogy a diákok szabadsága csökken. Ahogy korábban is írtuk, az elmúlt harminc évben, mióta iskolaszövetkezetek működnek, a diákoknak nem volt fizetett szabadsága. A módosítás eredményeképpen viszont lesz. Tehát ez az állítás nem csak valótlan, hanem a tényleges helyzet az állítással ellentétes.
Valótlan állítás, hogy „radikálisan csökken az igénybe vehető pihenőidejük”. Az iskolaszövetkezet semmilyen módon nem kötelezheti tagjait munkavégzésre. Ahogy fentebb írtuk, a diák csak annyit, és csak akkor dolgozik, amikor ő a munkavégzés mellett dönt, így a pihenőidejét sem a szövetkezet osztja be.
Valótlan állítás az is, hogy „elvesztik a jogosultságot a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokra is”. Ezt a vizsgálatot a munkavédelemről szóló törvény írja elő, nem a Munka Törvénykönyve, és a munkavédelmi törvény hatálya kiterjed a szövetkezet tagjának bármilyen módon történő személyes közreműködésére, így a megbízási szerződéssel végzett tevékenységre is.
A közlemény állítása szerint „januártól a munkaadók fizethetnek kevesebbet is a diákoknak, mint az ugyanabban a munkakörben dolgozó, már nem tanuló társaiknak. Ezért a dolgozó diákoknak jövőre kevesebb lesz a munka után járó fizetésük”. Ez több okból is félrevezető illetve valótlan állítás.
1. A jelenleg hatályos szabályozás szerint is van lehetőség az azonos munkakörben dolgozó diáknak – vagy bármilyen más munkavállalónak(!) – alacsonyabb vagy magasabb bért fizetni, ha a szakképzettsége vagy a vállalandó felelősség szintje alacsonyabb, tapasztalata kevesebb, vagy munkája kevesebb befektetett szellemi vagy fizikai erőfeszítést igényel. A diákmunkában a felsorolt különbségtételi lehetőségek mindegyike fennállhat. Így a megfogalmazott állítás nem az új szabályozás következménye, és nem vezet a diákok bérének csökkenéséhez.
2. Az állítás figyelmen kívül hagyja, hogy jogszabályban mindig bruttó bérről van szó, és ezzel hamis következtetésre vezeti az olvasót. A diákok a nappali tagozatos jogviszonyuk alapján egyes társadalombiztosítási ellátásokra jogosultak, emiatt nem kell tőlük járulékokat vonni, így azonos bruttó bér esetén közel húsz százalékkal magasabb nettó jövedelmet érnek el, mint az ugyanott, ugyanolyan bruttó bérért dolgozó felnőtt munkavállalók.
3. A jelenlegi szabályozás szerint nem a harmadik fél a diák „munkaadója”, ahogy az a közlemény alapján értelmezhető, hanem az iskolaszövetkezet. Emiatt a diák jövedelmét a szolgáltatás fogadója nem csökkentheti. Pont az a módosítás egyik legfontosabb célja, hogy helyére tegye: a diák nem beosztott munkavállaló, hanem tulajdonos tag, aki akkor dolgozik és annyit, amikor ő akar, olyan feladatkörben és olyan díjazásért, amilyet hajlandó elfogadni, természetesen a szövetkezet lehetőségein belül. Jelenleg e feltételeket a szövetkezet és a diák munkaszerződésben, a jövőben viszont a gyakorlati megvalósuláshoz sokkal közelebb álló megbízási szerződésben fogják rögzíteni.
4. A módosítás rögzíti azt is, hogy minimálbér, illetve bérminimum alatt a diákoknak nem lehet a díjazása, függetlenül attól, hogy a jövőben ez nem lesz munkaviszony. Mivel a diákmunkák legnagyobb részének díjazása e szint körül mozog, jogszabály védi, hogy ne csökkenhessen.
5. Ellenben a jogszabály újdonságként előírja az iskolaszövetkezeteknek, hogy a bevételük legalább 85%-át ki kell fizetniük a tagjaiknak, ami ahhoz vezet, hogy azok az iskolaszövetkezetek, akik esetleg eddig nem fizettek ilyen arányban, kötelesek lesznek legalább ennyit kifizetni a tagjaiknak, így összességében a módosítás pozitív irányban fog hatni a diákok jövedelmére.
A közlemény számunka pontosan azt bizonyítja, hogy szükséges volt a szabályozás megváltoztatása. A munka világában használt fogalmak ráerőltetése egy olyan rendszerre, amelyben azok értelmezhetetlenek, vagy súlyos félreértésekhez vezetnek, veszélyezteti a rendszer fennmaradását és harminc éves pozitív megítélését.
Tisztelt MSZP-s Döntéshozók!
Megértve a politikai kommunikáció működését, elfogadva, hogy fontos markánsan megjeleníteni a sajtóban az egyes pártok és nézetek közötti különbségeket, ezúton kérjük Önöket, hogy körültekintőbben és felelősebben járjanak el, elsősorban a fiatalok érdekében! Segítsenek, ahogy az elmúlt húsz évben is segítettek megőrizni ezt a fiatalok boldogulását egyedülállóan szolgáló jogintézményt, és napi politikai érdekek mentén ne tegyék kockára az Önök által sem vitatott hasznosságú iskolaszövetkezeti rendszert!
Sima utat szeretnénk biztosítani a diákoknak. Tapasztalják meg, mi a munka. Ehhez a legjobb jogszabályt sikerült elfogadni.
Az iskolaszövetkezetek Magyarországon igazi hungarikumként több mint 30 éve bizonyítják létjogosultságukat (minden eddigi magyar kormány támogatásával) a junior enterprise-ok világpiacán. Hazánkban évente mintegy 130.000 nappali tagozatos tanulónak, hallgatónak biztosítanak a tanulmányi időbeosztásukhoz alkalmazkodó gyakorlati munkatapasztalat-szerzési, kapcsolatteremtési, legális pénzkereseti lehetőséget. Aktív foglalkoztatáspolitikai katalizátorként működnek és a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének elősegítésében is egyre nagyobb szerepet játszanak.
Sajtókapcsolat:
Holub Katalin PR vezető (+36 20 922 6431)
