Az Educatio Szakkiállítás 2017-en debütált a munkaerő-menedzsment új felfogású éllovasa, a Meló-Diák piacvezető diákmunka-hálózat generációformáló és hiánypótló pályaorientációs kezdeményezése*. A Mentorprogram kompetenciamérésekkel, folyamatos visszajelzésekkel és a piacképességet igazoló, egymásra épülő bizonyítványok kiadásával segíti célba a fiatalokat. Tény, hogy a jól képzett szakemberek hiányának mértéke mára a gazdasági fejlődés gátjává vált. A cselekvés a képzés átalakításában azért nem odázható tovább, mert az oktatás olyan kérdés, amely közvetlenül meghatározza az ország jövőjét. Az új generáció komplex mentorálásának szakmai együttműködő partnere a HÖOK.

Marosi László vezérigazgató, Meló-Diák
„A Mentorprogram egy félautomata rendszer, amelyben egyenlő szerepe és terepe van a digitális-játékos appoknak, valamint a mentorokkal való személyes kapcsolatnak. A folyamatban a munkatapasztalattal párhuzamosan gyűjtik a fiatalok a folyamatos kompetenciaméréssel a badge-eket. A különböző szintek (Pupák, Tanonc, Mester, Yoda) eléréséről bizonyítványt kapnak, amelyből láthatóvá válik, milyen kompetenciáiban fejlődtek, s milyen konkrét munkatapasztalatokat szereztek diákéveik során. A gamefikált rendszerben Te magad vagy a figura.  A piac elvárása mellett az az igénye hívta életre ezt a reformkezdeményezést, hogy egy állásinterjún a szakmai gyakorlat kérdésének felmerültekor ne csak annyi hangozzon el a jelentkező fiatal szájából, hogy:  „Árufeltöltőként dolgoztam.” Hiszen e mögött pontosan tudjuk, sokkal több tény áll, amelyek a Mentorprogram segítségével igazolhatók. Jelentkezni a Melodiak.hu oldalon lehet, de minden már Meló-Diák-os azonnal élvezi az előnyeit. A Mentorprogram társ, aki hozzásegíti a fiatal munkavállalókat saját individuális céljuk megvalósításához. A megrendelők részére lehetővé teszi a fenntartható működéshez szükséges értő, motivált és szakértő fiatal munkaerő folyamatos jelenlétét. Támogatja a megfelelő tudással és értékekkel felvértezett pályakezdő fiatal és a munkáltató találkozását. Katalizálja a kapcsolatukat.”

Gulyás Tibor HÖOK elnök
„Egyre több piaci szereplő keres meg minket a munkahelyi generációs konfliktusok, a mostani generáció(k) munkakezdésének nehézségei miatt. Előremutató ez a megértésre törekvő nyitottság, ugyanakkor kiemelendő partnerünk, a Meló-Diák kezdeményezése, amely a fiatalok kompetenciáinak feltérképezésében és fejlesztésében nyújt segítséget a pályakezdésük támogatására. A generációs konfliktusok, „átállások”, meglátásom szerint természetszerűek, az ebben való felkészülésben, „probléma” megoldásban mindenkinek van feladata. A Meló-Diák jó felismerése és példaértékű fejlesztése, bízom benne ösztönzően hat a további érintett szereplőkre.”

Dr. Poór József, DSc. egyetemi tanár, minősített menedzsment tanácsadó (CMC)
„Napjainkra a világméretű versenyben csak a folyamatok megszervezésében és a szolgáltatások minőségében lehet előnyre szert tenni. A közelmúltban megjelent könyvükben Richard és Daniel Susskind (2015) úgy vélik, hogy az új technológiák messze felülmúlják napjaink emberi és szakértői teljesítményét. A jelzett szerzők szerint, az új digitális technikák jelentősen átalakítják a gyakorlatorientált know-how megismerését, felhasználását és alkalmazását. Hiszik, hogy a generációváltás folyamata, az új digitális technológiák alkalmazása, a hálózatosodás és a folyamatok felgyorsulása nagymértékben megváltoztatják a vállalatokat és az intézményeket. Ezek a változások mind-mind megkövetelik az emberi munka átalakulását.”

Dr. Budavári-Takács Ildikó pszichológus, egyetemi docens, SZIE GTK, a Mentorprogram önismereti kérdőívének megalkotója

„Mintegy fél évszázada jöttek rá a kutatók arra, hogy a munka világában a sikerességet a kompetenciák jelzik leginkább előre. A munkáltatók olyan „soft skillek”-et, (más terminusban kulcskompetenciákat) keresnek a munkavállalóknál, mint például a problémamegoldás, felelősségvállalás, kreativitás, önállóság, vagy alkalmazkodó képesség. A Meló-Diák Mentorprogram számára olyan kompetenciákat mérő önértékelő eljárásokat fejlesztettünk ki, amelyek a munkavállaló diákok számára nyújtanak segítséget az önismeretük fejlesztéséhez. A munkavégzés során a diákok munkavégzéshez szükséges kompetenciái folyamatosan fejlődnek. Ezt a fejlődést négy szinten ragadja meg a program. A négy szinten más-más kompetenciák kerülnek előtérbe. Az önértékelő eljárások segítségével a diákok mind a négy szinten kapnak visszajelzést a kompetenciáik fejlődéséről. Az önértékelő eljárások által adott visszajelzésekkel a diákok gazdagíthatják saját munkavállalói énképüket, tudatosíthatják fejlődésüket. Később pedig már bizonyítványukkal, vagy diplomájukkal a zsebükben pontosan képesek lesznek megfogalmazni saját kompetenciáik ismeretének fényében előnyeiket, így célzottan olyan állást pályázhatnak meg, amelyben a leginkább sikeresek lehetnek.”

Csehné Papp Imola közgazdász, habilitált egyetemi docens, SZIE GTK
„Óriási a szakadék a felsőoktatásban végzett diákok tudása és a gazdaság elvárásai között. A kutatásainkban megkérdezett interjúalanyok felsőoktatásról alkotott véleménye nem túl jó. A frissdiplomások elméleti felkészültségét megfelelő szintűnek minősítik a megkérdezettek, de a gyakorlati ismeretek szerintük hiányosak. A vállalkozások több mint fele előnyben részesíti azokat a jelentkezőket, akik jó nevű, tradicionális vagy speciális szakterületen végeztek. Érdekes tény, hogy 70%-uk középfokú végzettséget igénylő munkakörökben is alkalmaz diplomás munkavállalót. A munkáltatók tapasztalatai alapján, a diplomás pályakezdők leendő munkájukkal kapcsolatos elvárásai nem megalapozottak. Kihagyhatatlan részét kellene képezze a tanulás éveinek a diákmunka, mert a munkatapasztalat hiánya miatt nincs reális képe a jelentkezőknek a munkaerőpiacról és a munkahelyekről, ahol az alázatot, mint legfontosabb tulajdonságot várnák el a legtöbben a fiatal munkavállalóktól. A szorgalom és kreativitás mellett, a  tudás és a rugalmasság is fontos munkaerő-piaci tulajdonság. A mintában részt vevők említették még a problémamegoldó-képesség jelentőségét. A munkáltatók elvárásai között középfokú végzettségű munkatársak esetén a munkát illető igényesség, a szakmai alapismertek, az önálló munkavégzés, a szakmai gyakorlat és jártasság, a problémamegoldó-készség, a rugalmasság és a csapatmunkára való készség szerepel legnagyobb súllyal az elvárások között. A felsorolt tulajdonságok egy része készséget, képességet, mentalitást jelent, aminek kialakítása, elsajátítása az esetek többségében sokkal nehezebb, mint az elméleti tantárgyak és a gyakorlaté. Ebben a szülőknek, a gyakorlati képzőhelyeknek is nagy szerepe van, de mindenekelőtt a diákmunka megkerülhetetlenségét emelném ki.”

Dr. Mészáros Aranka pszichológus, egyetemi docens, SZIE GTK, a Mentorprogram önismereti kérdőívének megalkotója
„A Szent István Egyetemen megvizsgáltunk 1184 fő különböző életkorú személyt egy 65 kérdésből álló online kérdőív segítségével, feltárva, hogy a különböző generációk milyen fontosságot tulajdonítanak a Super-féle munkaértékeknek, illetve a Hackman- Oldham-féle munkaköri motivációs potenciált meghatározó munkaköri dimenzióknak.  Eredményeink szerint  a munkaerőpiacra kikerülő Z generáció számára a Super-féle értékek közül a legfontosabbak az anyagiak, az önérvényesítés, fizikai környezet, ezt követi a társas kapcsolatok és a munkához kapcsolódó biztonság. Ezek önmagukban is érdekes eredmények, tovább vizsgálva a generációs eltéréseket, azt kaptuk, hogy a náluk idősebbeknél jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az önérvényesítésnek, az autonómiának, a fizikai környezetnek, az anyagiaknak, ugyanakkor kevésbé fontos számukra a munkateljesítmény, a szellemi ösztönzés, a munkájuk végzése során  az ahhoz szükséges képességeik változatossága, illetve, hogy fontosnak tarthassák az általuk végzett munkát. Ezen eredmények nagy kihívást jelentenek  a jövő munkaadói számára, ezért is oly fontos a Meló-Diák Mentorprogram, amely segíthet a résztvevők kompetenciáinak feltérképezésében, a folyamatos visszajelzésekben, a diákok, valamint a munkaadók igényeinek összehangolásában,  s ahol szükséges, a kompetenciák fejlesztésében.

A 33 éve működő Meló-Diák Cégcsoport országszerte 40 irodájában 310 ezer diák és 25 ezer partnercég talál egymásra. Edukációs tevékenységével és véleményformáló szerepével hozzájárul a folyamatosan mozgásban lévő társadalmi struktúrákban és a gyorsan változó piacon a jövő munkaerejének kineveléséhez. Részt vállal abban, hogy a diákok látásmódját szervezett és informális keretek között ráirányítsa a felelős döntések és tudatos életvezetés fontosságára.

Háttérinformáció a Z generáció megismeréséhez
Bizonyos konfliktusok kódoltak. Az új generáció megváltozott igényű, motivációjú és szokású. Nem könnyű számukra a beilleszkedés. Bizonyos tudások eleve hiányoznak a felkészültségükből (pénzügyi, biztosítási, jogi, vállalkozói, munkaügyi). Nehézséget okoz számukra az elhelyezkedés. Szakértők szerint, mindent akarnak, méghozzá azonnal az Y generáció fiatal felnőttjei, vagyis az 1980-1995 között születettek. Ezek a fiatalok éppen elfoglalták pozíciójukat a munkaerő piacon, s megpróbálnak akár kettesével haladni a ranglétrán, de már ott „lihegnek” a nyakukon a Z generáció (az 1996 után születetek) tagjai, akik közül az idősebbek lassan a felnőttkorba lépnek, s helyet követelnek maguknak a világban. Ők, akik éncentrikusabbak, mint az előző generáció tagjai, akik nem igazán nevezhetők csapatjátékosoknak. Emellett mindenképpen érettebbek, nagyobb önállóságot követelnek maguknak.  Akik életéből szinte teljesen eltűntek a minták, nem tudnak felnézni az idősebb generációkra – szülőkre, tanárokra - mert nem náluk van a mai világban értékesnek tartott, a túléléshez szükséges tudás. Akiknek a pénzhez való viszonya is eltér a korábbi generációk viszonyulásától.  Természetes számukra, de nincs közük a pénz megszerzéséhez, nem igazán hálásak a szülőknek, hogy pénzt hoznak haza, nem foglalkoztatja őket, mennyit kellett szüleiknek dolgozni érte, nem érzik a súlyát, értékét. A pénzt célként fogalmazzák meg és nem eszköznek. Magyarországon ez az első generáció, aki belenőtt a fogyasztói társadalomba, a fogyasztói társadalomban nyílt ki a tudatuk. A fogyasztás nagyon fontos számukra, folyamatosan kell az új, a jobb, ugyanakkor hiányzik az állandóság és a ragaszkodás.   Identitásuk erősen kötődik a külsőségekhez. Ügyesebbek, érettebbek, nagyobb önállóságot követelnek maguknak. Ugyanakkor magányosak, kevésbé jellemzőek a kisebb szubkultúrák, a kasztosodás, mindenki mindenkor elérhető. A való életben nagy a kockázata hogyan tükrözi vissza őket egy másik, az online világban nincs meg ez a visszatükröződés. Offline szótlanok, online ömlik belőlük az információ. A közösségi oldalt inkább tükörnek használják, ami az állandó kapcsolat illúzióját adja egy offline magányos generációnak.
A kamaszkor az átélésről, az élmények intenzív megéléséről szól, csakhogy a gyors ingerek miatt nincs idő ezek feldolgozására, a kötődés kialakulására, emiatt frusztráltakká és bizonytalanokká válnak. A Z generáció tagjaival az idősebb generációhoz tartozók meglehetősen nehezen tudnak kommunikálni. Mindenképpen egyfajta kettős rétegű kommunikációval érdemes közelíteni hozzájuk, mivel tudatos szinten már szinte felnőttek, érzelmi szinten pedig gyerekek. A kulcs mindenképpen az odafigyelés, hiszen figyelemből meglehetősen keveset kapnak. Igazából arra vágynak, hogy megszólítsák őket, hogy beszélhessenek, meghallgassa őket a felnőtt.  Egyfajta tisztelet sem árt az irányukba, hiszen tényleg jobban tudják és ismerik a mai világ egyes részeit.  És hogy milyen felnőttek és milyen munkavállalók lesznek majd 5-10 év múlva? Összehasonlítva a korábbi generációkkal talán felszínesebbek, egoistábbak, versengőbbek, de képesek lesznek egyszerre több feladatot is kezelni, érzelmileg fogékonyabbak és jobban elkötelezhetők lesznek.  A szülők, a felnőttek, a pedagógus számára szomorú megállapításokat tartalmaznak a felmérések: a Z generáció számára eltűnnek a minták. Nem tudnak felnézni az idősebb generációkra, mert szerintük nem náluk van a mai világban értékesnek tartott, a túléléshez szükséges tudás. Céljaik is polarizáltak, úgy tűnik, a 6-11 éveseknek még konkrét céljaik vannak, tudják, mit akarnak felnőtt korukban csinálni. A 12-16 évesek egy része ezt viszi tovább, határozottan konkrét célok felé mennek, és emögött valós teljesítmény van; emiközben a másik részük halad az árral: „majd lesz valahogy”. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy már az általános iskola befejeztével elindítjuk az iskolaszövetkezeti patronálást az utóbbi többség számára, míg előbbieket az egyetemi, főiskolai tanulmányaik során, illetve azt követően, 25 éves korukig támogatjuk abban, hogy megtalálják álmaik állását. Minden diák egy egyéniség. Saját életúttal és a saját személyes márka lehetőségével. A Z generációban benne van az, ami a jelen világhoz való sikeres alkalmazkodás feltétele. A rugalmasan szervezhető diákmunka pedig kiváló terep arra, hogy a fiatalok felfedezzék, megismerjék önmagukat, megtapasztalhassák, mitől lesznek vonzók egy vállalat számára. Már nem csak munkahelyet, többet akarnak: figyelmet, kihívást, kapcsolatot, válaszokat a jól informált kritikus látásmódjuknak megfelelően.

Az iskolaszövetkezetek Magyarországon évente mintegy 130.000 nappali tagozatos tanulónak, hallgatónak biztosítanak a tanulmányi időbeosztásukhoz alkalmazkodó gyakorlati munkatapasztalat-szerzési, kapcsolatteremtési, legális pénzkereseti lehetőséget. Aktív foglalkoztatáspolitikai katalizátorként működnek és a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének elősegítésében is egyre nagyobb szerepet játszanak. Az iskolaszövetkezet fel tudja készíteni és át tudja vezetni a diákokat a munka világába. A rugalmasan szervezhető diákmunka kiváló terep arra, hogy a fiatalok felfedezzék, megismerjék önmagukat, megtapasztalhassák, mitől lesznek vonzók egy vállalat számára.

* Az Educatio Szakkiállítás 2017 follow up-ja a regisztráltak e-mail címén:
„Kösziii, hogy nálunk jártál!

Hello Katalin!

Most tértünk magunkhoz az Educatio 2017 után - ahogy láttad a standot, azért volt vele meló… :)

De totálisan megérte, nagyon király volt látni rajtatok, hogy tetszik amibe belefogtunk. Azóta rengeteg üzenetet kapunk Tőletek, Lámi alig bírja tartani veletek a tempót, megér válaszolgatni a (még) kicsit buta lámafejével! :D

A csetrobotnak feltett kérdések zöme - a “tudsz-e kakilni”-t most ne vegyük ide :D - a munkalehetőségekről, az irodáinkról és egyáltalán nagy általánosságban a diákmunkáról szólnak, így ideteszünk Neked egy gombot. Nézz körül weboldalunkon, csekkolj rá a hozzád legközelebbi munkákra vagy látogass el irodáink egyikébe!
Diákmunkák a közelemben →

Fontos infó még, hogy a tableteken végigpörgetett kisfilm főszereplője, a Meló-Diák Mentorprogram pontosan egy hét múlva, február 1-jén debütál. A tőlünk kapott szórólapokon erről pontosabb infókat is találsz - csak bíztatni tudunk, csatlakozz a Programhoz már a kezdetektől és csiholj végzettséged mellé frankó personal brandet is magadnak diákmunkával! #útlevélaleendőmunkahelyedre!

Üdv,
A MELÓ-DIÁK csapata”

További információ:
Holub Katalin
+36 20 922 6431