A sajtó útján értesültem - társaimmal együtt -, hogy a szakmai bizottság javaslata ellenére Tarlós István Főpolgármester úr nem a mi pályázatunkat fogadta el. Egyszemélyi döntését elfogadjuk, hiszen a pályázati kiírás ezt is tartalmazta.

Ugyanakkor sajnáljuk, hogy pályázatunk, s a ritkán tapasztalható széles körű szakmai, társadalmi és szakértői csapatunk, valamint ajánlásaink nem győzték meg a Főpolgármester urat és munkatársait, már csak azért is, mert tevékenységünket a Fővárosi Önkormányzattal szoros együttműködésben képzeltük. Így különös figyelemmel és érdeklődéssel várjuk a nyertes pályázó konkrét és gazdaságosabb, a színház hosszú távú működését biztosító elképzeléseit, terveit.

Csomós Miklós oktatási és kulturális főpolgármester-helyettes, Atkári János, a főpolgármester pénzügyi tanácsadója és Megyeri László színházi főtanácsadó, a szakmai zsűri döntése után személyes megbeszélésre hívott, ahol minden felmerülő kérdésre pontosan válaszoltunk, a realitásokat hangsúlyoztuk. Ezen a találkozón mindenekelőtt közölték velünk, hogy mi most tulajdonképpen egy "liciten" veszünk részt, hogy a pályázati kiírással ellentétben a színház adóssága, pénzügyi kötelezettségei a megjelölt 120 millió forint helyett lényegesen nagyobb terhet ró a pályázóra. Megerősítettük a pályázatunkban leírtakat, hogy a szükséges felújításokat nem az Önkormányzat terhére terveztük, hogy az érvényben lévő szerződéseket betartjuk, azaz megtartjuk a társulatot, hogy átlátható, nyitott gazdálkodást biztosítunk, hogy közös megoldásokat keresünk az Önkormányzattal, hogy békét és konszolidációt kívánunk teremteni. A kialakult helyzetre kínált megoldásainkat széles körben egyeztettük, ajánlatunkban megerősítettek a különböző szakmai szervezetek is, például a Magyar Teátrumi Társaság és a MASZK Országos Színészegyesület márciusi nyilatkozatai, amelyek a társulat megtartása mellett érveltek.

A Főpolgármester-helyettes úr, a Főpolgármester döntését indokolva úgy fogalmazott, hogy pályázatunk "túlmutat a realitáson, túl kockázatos". Továbbra is azt gondolom, hogy – kétségtelen, igen sok és nehéz munkával - pályázatunk a reális lehetőségekkel számoló, az együttműködésre épülő ajánlás. Beadásakor a többi között ezért nyilvánosságra is hoztuk.

Természetesen nagyon sok pozitív élményben és találkozásban volt részünk és látjuk azt is, mekkora munkát jelent egy ilyen nehéz helyzetben lévő színház  felelős működtetése. A pályázatírás kapcsán kötött együttműködési nyilatkozatok, a szakmai szervezetekkel, s szakértőkkel létrejött megállapodások és a közösen kialakított tervek reményeink szerint nem voltak hiábavalóak, bízunk abban, hogy alkalmunk lesz megvalósítani elképzeléseinket. Ilyen értelemben egy új szövetség, egy új gondolkodás egyik első lépésének tekinthetjük dolgozatunkat és a mögötte felsorakozókat.

Végezetül hálával és köszönettel tartozom mindazoknak, akik segítettek pályázatunkban, akik értették és támogatták elképzeléseinket.

Horgas Péter