A gazdasági szektorok teljesítményének lehetséges idei növekedését vizsgálta a versenyszférában dolgozók 10%-át képviselő, 200.000 kölcsönzött munkavállaló több mint kétharmadát foglalkoztató, 22 tagszervezetével több ezer vállalkozással napi kapcsolatban lévő Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).

Melyik iparágban milyen növekedés várható a 2025. évben?

A Humán Centrum Kft. cégvezetője, Göbl Róbert szerint a kereskedelemben stagnálás várható. „Nincs az embereknek pénzük, sokan el vannak adósodva” – jegyezte meg.  Hasonló okokból az autóiparban is. Az elektronika területén 10%, a gyógyszeriparban 5-15%, a szolgáltatóiparban pedig 5-20% növekedést prognosztizált.

A Humánia HRS Group társalapítója, jogi és kommunikációs igazgatója, az MMOSZ elnöke, dr. Simon Balázs a következő szektorokban vár idén növekedést: élelmiszeripar, feldolgozóipar, turizmus/vendéglátás, illetve építőipar 1-3%, kereskedelem 5-10%, agrár-és élelmiszeripar 5-15% között, energiaipar 10-20% között, élelmiszergyártás és gyógyszergyártás 3-5%. Ezzel együtt úgy látja, a felsoroltak nem biztos, hogy ellensúlyozni tudják az autóipar és annak kapcsolódó ágazatai csökkenését.

„A jelenlegi megrendeléseink alapján az élelmiszeripari, feldolgozóipari területen várunk növekedést – fogalmazott a Pannon-Work észak-dunántúli régióvezetője, Szenftner Balázs. Az említett szektorokban tevékenykedő vállalatoknál sem látnak robbanást, de országosan elmondható, hogy 5-10 fős új megrendeléseik vannak több partnerüknél. Az autóipari cégeknél egyelőre még nagyon óvatosak, legtöbb esetben még a kilépő létszámot sem kell pótolni.

A Pensum Nyrt. társtulajdonosa, Dr. Hadházy Tamás a szolgáltatások, a turizmus területén akár 20%-os növekedést is remél, továbbá lassú javulást a kereskedelemben. Szavai szerint hatása lesz a kifizetett állampapír kamatoknak.  Hozzátette azt is, hogy az építőipar átmenetileg meglódul a támogatások hatására, a feldolgozóipar és az autóipar azonban szenvedni fog.

Milyen és mekkora hatással lehetnek a gazdaságra a külső körülmények: háború, német választások/gazdasági előrejelzés, francia választások?

A Humán Centrum Kft. szakembere szerint minden említett körülmény rendkívüli mértékben és negatívan befolyásolhatja a gazdaságot. A Humánia arra számít, hogy az első félév végéig megszületik a békemegállapodás, ami az energiaárak és az infláció csökkenésén keresztül jótékonyan befolyásolja majd a fogyasztást, és ezen keresztül a gazdaság egészét. Növelve az exportunkat, pozitívan hathat a magyar mezőgazdaságra az ukrán agrárium háború miatti visszaesése. A német gazdasági lassulás idén folytatódni fog, aminek az exportorientált magyar gazdaság igen kitett, ennek viszont negatív lesz a hatása. A francia választások hatása kisebb, de jelentős lehet az eurózónára és az EU gazdasági integrációjára nézve; ami jelenleg nem megjósolható. Negatív hatást progonsztizálnak az idei évre az akkumulátorgyártás megbicsaklása miatt.

Pannon-Work szerint a magyar és a világgazdaságra Trump a vámok kivetésével recessziót és tartósan magas inflációt hozhat el, amit a piacok áremeléssel vagy bevételcsökkenéssel tudnak lereagálni. „Nekünk egyik sem jó, mert fokozott az autóipari kitettségünk. A magyar gazdaság nyitott, így a világ eseményei jelentős hatással lehetnek rá” – állítják.

A Pensum Nyrt. úgy látja, mind Németországban, mind Franciaországban nagy szükség lenne stabilitásra és az egymás iránt is lojális kormányzásra, hiszen az egész EU-ra hatással van a bizonytalanság.  Magyarország különösen a német gazdaságnak rendkívüli módon kitett, német javulás nélkül a magyar gazdaság is szenvedni fog.  Az USA jelenlegi vámpolitikája óriási kockázat, ezért rendkívül nagy szükség lenne az egységes fellépésre az EU részéről. A háború vége után Ukrajna újjáépítése az évszázad egyik legnagyobb vállalkozása lehet és hosszú távú gazdasági prosperitást hozhat az abban résztvevőknek és Ukrajnának is.

Hogy látják, lesz gazdasági fellendülés? Ki hogyan tud kijönni a gazdasági tehetetlenségből? Kinek milyen víziója van?

A Humán Centrum Kft. válasza alapján a gazdasági fellendülés az említett körülmények csökkenésével fokozatosan indulhat meg. „Jelenleg túl sok ajtó van nyitva, emiatt nagy a huzat, ami elviszi a növekedés lehetőségét.” Amennyiben sikerül ezeknek az ajtóknak egy részét vagy egészét becsukni, úgy indulhat be a gazdaság fűtőmotorja és kapcsolhatunk nagyobb fordulatra. Addig az egyéb alternatív, atipikus foglalkoztatási formák jelenthetik az áthidaló megoldást.

Humánia HRS Group nem túl bizakodó. Az a tapasztalatuk, hogy a belső fogyasztás januárban is csökkent, az infláció trendje sem fordult még vissza stabilan. Úgy jósolnak az elemzők 2%-os gazdasági növekedést 2025-ben Magyarországnak, hogy a német gazdaság rendre a várakozások alatt teljesít, Franciaország és az USA gazdasága is csökken és a növekedésben lévő országok előmozdulása is zömében 1% alatti. Ami szerintük segítene a versenyképesség növelésében: az ipar modernizálása, a digitalizáció előmozdítása és a megújuló energiaforrásokba történő beruházások, a humán tőkébe való befektetés, az oktatási rendszerek fejlesztése és a kutatás-fejlesztés támogatása. A gazdaság jelenlegi bázisállapotában pozitív alap lehet az, hogy ma már korszerűbb folyamatok zajlanak, amelyhez nem minden esetben megfelelő a szakképzetlen munkaerő, ezért nem lehetséges könnyedén latin-amerikai vagy ázsiai országokba kivinni azt, nálunk viszont még mindig olcsóbb a munkaerő, mint nyugaton. Több olyan információt is kaptak, hogy fejlesztő cégek nyugati országokból hozzánk hoztak projekteket, ami szintén egy láb lehet a növekedéshez.

„A világgazdaság jelenleg nagyon érzékeny” – állapította meg a Pannon-Work. A geopolitikai helyzet nagyban befolyásolja az egész gazdaság működését és fejlődését. Egy globális gazdasági átrendeződés zajlik, amiben az innováció és a technológia nagy szerepet fog játszani a jövőben.

Pensum Nyrt. víziójában a következő hangsúlyok szerepelnek:

• a háború lezárása és Ukrajna újjáépítése
• az EU-nak jóval protekcionistább gazdaságpolitikát kell folytatnia
• az EU-ban gyártott elektromos autók értékesítését vagy egységesen támogatni kell, vagy el kell engedni az elektromos átállást. Mindenesetre az európai autógyárakat versenybe kell hozni.
• A kiszolgáltatottság csökkentése érdekében diverzifikálni kell a hagyományos energiahordozók beszerzését, fejleszteni és támogatni a megújuló energiát és akár a leállított atomerőműveket is újra kell indítani.
• le kell bontani a bürokratikus akadályokat az innovatív új vállalkozások fejlődése előtt. Különösen igaz ez a géntechnológiára, molekuláris biológiára, robotikára, a mesterséges intelligencia fejlesztésére és alkalmazására.  Az EU-nak is be kell nevezni az „űrversenybe”.

További információ, sajtókapcsolat: Holub Katalin (+36 20 922 6431)