Az OSZT a lengyel Országos Szövetkezeti Tanáccsal közös petíciót nyújtott be július folyamán az Európai Parlamenthez a nemzetközi szövetkezeti alapelvek EU-szintű kodifikációja érdekében. A két szervezet ezen EU-szintű fellépése mellett a két ország kormányfőjéhez is fordult a 2/2016 Ogy. határozat szellemében, hogy a magyar és a lengyel kormány e kérdésben is erősítse meg közös stratégiáját és hangolja össze a nemzeti cselekvéseket.
Patay Vilmos, az OSZT elnöke
„Lengyel barátainkkal és több európai tagállam szövetkezeti szövetségeivel együtt, mi is úgy értékeljük, hogy nem csak gazdasági tekintetben kétsebességes az Unió közössége, hanem a nemzetközi szövetkezeti elvek érvényesülése tekintetében is jelentős eltérések mutatkoznak a régi és az új tagállamok gyakorlatában. Pedig a piacgazdaságban a versenyképesség egyik alapvető feltétele az együttműködés, főként szövetkezeti vállalkozásokként. A nyugat-európai, de különösen a skandináv országok gazdaságaira jellemző magas szintű kooperációs kultúra Magyarországon és a többi kelet-európai országban csak lassan kezd kialakulni, a vidéki térségek gazdasági szereplői, köztük a mezőgazdasági termelők együttműködési hajlandósága mérsékelt. A lengyelországi Országos Szövetkezeti Tanácstól indult kezdeményezésre 1 millió aláírásgyűjtés előkészületei folynak több mint tíz uniós tagállamban annak érdekében, hogy az Unió döntéshozói közös szabályozással tegyék az uniós jogrend kötelező részévé a nemzetközi szövetkezeti elvek alkalmazását, majd ezek érvényre jutását segítsék a nemzeti szabályozások is. A kezdeményezés mellett mi magyarok is kiállunk.”
Miért kell a szövetkezetek nemzetközi alapelveinek EU-szintű kodifikációja?
1. A szövetkezeti alapelveknek megfelelően működő társadalmi vállalkozások különösen Spanyolországban, de más nyugat-európai országban is a közelmúltban és napjainkban megmutatták, hogy a globális válság időszakában is jelentős segítséget nyújtottak tagságuk gazdasági stabilitásának megőrzésében.
2. A szövetkezetek nem egyszerűen csak gazdasági vállalkozások, de társadalmi közösséget is jelentenek, ami – szemben az individuumra és annak kizárólagosan tőkeérdekeltségére épülő gazdasági társaságokkal – elősegíti a társadalmi kohéziót, ezáltal közreműködik a társadalom egészéért felelős államot feladatai ellátásában. A szövetkezetek ezen sajátossága teszi indokolttá a tőkeérdekeltséget privilegizáló gazdasági társaságoktól eltérő, a többlet társadalmi javakat megteremtő szövetkezetek különleges jogi kezelését, a társadalmi hozzájárulásuk kompenzációját.
3. A társadalmi vállalkozások e kettős hatást csak az elvek koherens és következetes alkalmazása esetén képesek elérni, így az elvek rendszerszerű és tartalmilag azonos alkalmazása nélkül lényegében a jog eszközével elérhető kompenzáció (pl. adózásban, célzott, és kiemelt fejlesztési lehetőségekben stb.) indokolhatatlanná válik. Ez a követelmény mind nemzetállami, mind az EU szintjén azért alkalmazandó, mert az egységes gazdasági térben a koherens szabályozás nélkül fennáll az a lehetőség, miként érzékelhető is az a törekvés, hogy a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozással való összemosás következtében elvész a szövetkezetek társadalmi funkciója. E sajátosság hiányában ugyanakkor mind a társadalmi hatás, mind az ezen alapuló preferencia lehetősége megszűnik, mivel a szövetkezeti forma elveszíti lényeges, a társadalom, az állam szempontjából fontos jellemzőjét.
4. Mindezekből következően a nemzetközileg elismert alapelvek és szövetkezetei értékek tagállamokra nézve kötelező értelmezésű kodifikációja egyfelől a belső piac eddigi különbözőségét oldja fel, másfelől megóvja az új EU tagországokat, hogy a szűk tőkeérdekeltséget érvényesítő globális folyamatok megakadályozzák bennük a valódi szövetkezeteknek a társadalmi folyamatok szempontjából is lényeges megerősödését, illetőleg egységesen preferálható feltételeket teremt a szövetkezetek számára az EU egészében.
További részletek
http://www.oszt.hu/hirek/magyar-lengyel-fellepes-szovetkezeti-elvek-ervenyesuleert
Sajtókapcsolat
Holub Katalin
+36 20 922 6431