Hazánkban 100 000 lakosra számítva 7 700 szív- és érbeteg él. Az esetek közel felében koszorúér-betegségről van szó Az Európai Unióban csak Csehország és Észtország mutat rosszabb adatokat – idézi Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) kommunikációért felelős vezetője a Társaság által immáron 22. alkalommal szervezendő Szívünk Napja esemény apropóján az Európai Kardiológiai Társaság idén kiadott nemzetközi elemzését.

„A kardiológia itthon és a fejlett országokban egyaránt képes volt évekkel meghosszabbítani a népesség várható élettartamát. A keringési betegségek elleni eredményes küzdelem önmagában annyi plusz életévet hozott honfitársainknak, mint az elmúlt 20–25 évben az összes többi diszciplína együttvéve. A várható élettartam több mint öt évvel lett hosszabb, és ennek a javulásnak mintegy felerészben a keringési betegségek elleni küzdelem eredményei adták az alapját” – fogalmaz Prof. dr. Becker Dávid, az MKT elnöke a többi között az AstraZeneca gyógyszervállalat támogatásával megvalósuló Szívünk Napja esemény apropóján.

Elöregedő társadalom, egyre több beteg

Magyarországon a születő gyermekek száma hosszú évek óta alatta marad a halálozások számának, a populáció öregszik, társadalmunkban egyre nagyobb a nyugdíjasok aránya. Ez, miután az érrendszeri és szívbetegségek idősek körében jóval gyakoribbak, értelemszerűen azt jelenti, hogy a kardiovaszkuláris betegek száma is folyamatosan nő. Az elnök szavai szerint, a korai invazív kardiológiai ellátás révén megmentett emberek, infarktustúlélők életminősége és életkilátása döntő többségében nem rosszabb, ha egészségesen élnek, és betartják az orvosi előírásokat. Ha nem, az elkövetkező 1-2 évben jó eséllyel újabb infarktust kaphatnak.

A régióban megfigyelhető szocioökonómiai különbségek nem látszanak csökkenni, az iskolázottság, a munkanélküliség egyaránt meghatározói a keringési betegségek megjelenési esélyeinek. Egy iskolázatlan, egész életében szegénységben élő ember számára a keringési betegségek akár egy évtizeddel korábban is megkezdődhetnek iskolázott, rendszeres jövedelemmel rendelkező kortársához képest. A keringési kockázatként értékelt lég- és zajszennyezettség sem csökkent a kontinensen az Európai Kardiológiai Társaság 2022-ben megjelent elemzése szerint. Az adatok azt mutatják, hogy a dohányzás visszaszorítása érdekében hozott intézkedések sikere csekély, a magasabb jövedelmű országokban több egészségtelen ételt és italt (például cukrozott üdítőket és transzzsír-tartalmú ételeket) fogyasztanak. Ezen állampolgárok legkevesebb egyharmada pedig fizikailag teljesen inaktív életet él. Az érelmeszesedés különleges formájaként is számon tartott időskori aortabillentyű-szűkület gyakorisága és felismerése szintén óriási növekedést mutat, hazánkban a felismert betegek mintegy százezren vannak, amivel Magyarország szintén az „élmezőnyben” tartózkodik.

Rövidesen közzétesszük az elemzés további részleteit is.

Sajtókapcsolat: Holub Katalin (+36 20 922 6431)