A Fidesz tábora az EP-választást követő hirtelen bővült, majd visszament a tavaszi szintre – ám jelenleg is nagy tömeg, a népesség 36 százaléka híve az ellenzéki pártnak. Az MSZP támogatottsága hónapok óta a 12 százalék környékén stagnál, innen nem tudott feljebb lépni. Állandósult a Jobbik mögötti szavazói kör, a választásra jogosultak 7 százalékára számíthat. -- ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek a SZONDA IPSOS augusztus elején, az ország felnőtt lakosságát reprezentáló közvélemény-kutatásából származnak.

Az európai parlamenti választás után nagyobb lett a Fidesz támogatottsága, a nyertesek irányába történő szavazói odaáramlás ezúttal is megtörtént, de csak ideiglenes volt. A hirtelen megszerzett 6 százalékpontos többlet hamar elfogyott, de e nélkül is közel hárommilliós tábora van az ellenzéki pártnak. Az MSZP mélypontja a voksolás időszakában, május-júniusban volt, azóta csak egy hajszállal áll jobban, híveinek száma nagyjából egymillió fő lehet. A Jobbik tartja magát a 7 százalék környékén, ami több mint félmillió rokonszenvezőt jelent.

A párttámogatók aktivitási szintje sokat apadt az elmúlt hetekben, tíz Fideszesből illetve Jobbikosból hatan-hatan, tíz szocialistából öten jelezték erőteljes részvételi hajlandóságukat. Ezen eltérésből fakadóan a jobboldali pártok MSZP-hez viszonyított pozíciója a biztos pártválasztók körében kedvezőbb, mint amit az összes választókorú esetében találtunk. Az aktív támogatói körön belül, a biztos pártválasztók körében 63 százalék a Fidesz, 18 az MSZP és 12 százalék a Jobbik támogatottsága. Jelenleg tehát a Jobbik is jóval fölötte van az 5 százalékos küszöbértéknek. E pártra egyébként egyre erőteljesebb választói figyelem irányul, mind többen érzik úgy, hogy valamilyen módon viszonyulni kell hozzá. A 7 százaléknyi támogató mellett további 8 százaléknyian második számú kedvencükként jelölték meg a Jobbikot. A párt megosztó jellegét mutatja, hogy az ellenoldalon is elég sokan vannak: 7 százaléknak az első helyen, 9 százaléknak a második helyen elutasított párt. A Jobbik potenciális tartalékát a Fidesz-tábor jelenti, a nemzeti radikálisokat második voksukkal támogatók kilenctizede a legnagyobb ellenzéki párt szavazója. A Jobbik iránti elutasítás leginkább a szocialisták körében figyelhető, de ez sokkal kisebb, mint a Fidesszel szembeni ellenérzések mértéke.

Néhány hónap adatai alapján megrajzolható a Jobbik támogatóinak társadalmi karaktere. Leginkább életkori sajátosságok mutatkoznak. A húszas-harmincas éveikben járók körében igencsak kedvelt a párt, 16 százalékot gyűjtenek innen be, kétszer annyit, mint az MSZP. A középkorúak csoportjában 10 százalékot kap a Jobbik, itt már a szocialisták jócskán megelőzik őket (21 százalék). A hatvanon túliak körében még gyengébb a nemzeti radikális párt pozíciója (6 százaléknyi) s itt a legerősebb a kormánypárté (39 százalék). A generációs eltérésekhez képest sokkal mérsékeltebbek a településtípus szerinti különbségek: a fővárosban 8, a vidéki városokban 11, a falvakban 13 százalékos a Jobbik.

A Jobbik tábora politikai-ideológiai értelemben hasonlatos a Fideszéhez, de annál sokkal karakteresebb, egységesebb. Ennek egyik jele az, hogy amíg a legnagyobb ellenzéki párt híveinek háromnegyede vallja magát jobboldalinak, addig a Jobbik támogatóinak kilenctizede. A Fideszesek között liberálisokat, centristákat és konzervatívokat azonos arányban találunk, a Jobbik híveinek fele konzervatívnak tartja magát, egyharmada középre sorolja nézeteit s csak minden hatodik azonosul a liberális eszmékkel.

Az adatfelvétel ideje: 2009. augusztus 3-9.

A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.