A 20 évvel ezelőtti rendszerváltást a lakosság többsége szükségszerűnek ítéli, de a többség magát és az országot is a változások vesztesének tartja. Legnagyobb arányban az akkor még 18-25 éves, önálló felnőtt életük elején álló fiatalok tudtak élni a lehetőségekkel – derül ki az Ipsos felméréséből.
Az Ipsos a rendszerváltás 20. évfordulójára felmérést készített a magyar lakosság körében a rendszerváltás mérlegéről. A felmérés célja annak feltérképezése volt, hogy miként értékelik maguk és szűkebb-tágabb pátriájuk szempontjából a rendszerváltást az emberek; nyertesnek vagy vesztesnek érzik magukat, lakóhelyüket, az országot.
A megkérdezettek általában negatívan értékelik a rendszerváltást, minden második válaszadó úgy érzi, ő vagy családja a változások vesztese, és csak 14% érzi magát nyertesnek. Igaz, csaknem minden harmadik megkérdezett arról számolt be, hogy helyzete nem változott a rendszerváltás következtében. Hasonlóan kedvezőtlennek érzik a 20 évvel ezelőtti politikai-gazdasági változásokat a megkérdezettek az ország szempontjából: 56% szerint veszített, és csak 19% szerint nyert Magyarország a rendszerváltással. Saját településük és megyéjük szempontjából is inkább negatív értékeléseket adtak a válaszadók, de jóval kisebb mértékben, mint családjuk, vagy az ország esetében. Háromból egy megkérdezett mondta, hogy lakóhelye szempontjából a rendszerváltás káros volt, és ugyanennyien vélekednek így megyéjükről is. Ezzel szemben 27% úgy látja, lakóhelye számára előnyös volt a változás, míg 20% szerint ugyanez elmondható megyéjéről is. Igaz, mindkét esetben viszonylag sokan voltak, akik nem tudtak egyértelmű választ adni a kérdésre.
Mivel minden vizsgált lakossági csoportban többen voltak azok, akik magukat, családjukat a rendszerváltás vesztesének érezték, mint akik nyertesének, így – a szubjektív értékelések alapján – abszolút értelemben nyertes társadalmi csoportokról nem beszélhetünk. Ugyanakkor vannak olyan csoportok, amelyek másoknál nagyobb arányban érzik úgy, hogy ők vagy családjuk jól jártak a változásokkal, így a rendszerváltás relatív nyerteseinek tekinthetők. Másoknál nagyobb arányban számoltak be kedvező változásokról az 1989-ben 18–25 éves, azaz a ma 38–45 éves korosztály tagjai – úgy látszik, az akkori pályakezdők, vagy éppen még pályakezdés előtt állók (tanulók, sorkatonák) tudtak leginkább élni a rendszerváltás adta új lehetőségekkel. Rajtuk kívül még a diplomások, a fővárosi lakosok, valamint a Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon élők érzik magukat másoknál nagyobb arányban nyertesnek. Igaz, még ezekben a csoportokban is csak a válaszadók 20–25% számolt be pozitív változásokról, miközben jóval nagyobb arányban sorolták magukat a vesztesek közé.
A relatív nyertesek mellett abszolút vesztesnek tekinthetők azok a társadalmi csoportok, amelyek tagjai még másoknál is nagyobb arányban érzik úgy, hogy saját és családjuk élete a rendszerváltás következtében rosszabbra fordult. Ebben az értelemben bizonyultak abszolút vesztesnek a nők, a mai 46–55 éves, valamint a 65 évesnél idősebb korosztály tagjai, részben az életkorral összefüggésben a nyugdíjasok, továbbá az Észak-Magyarországon élők. Körükben a magukat vesztesnek érzők aránya 54–68%.
A lakosság többsége, 52%-a úgy látja, az országnak nem volt más esélye: a külpolitikai és gazdasági helyzet miatt teljesen szükségszerű volt a rendszerváltás, már nem mehettek tovább a dolgok ugyanúgy, mint azelőtt. Ezzel szemben tízből három megkérdezett szerint az aktuális helyzet ugyan elősegítette, de nem tette szükségszerűvé a rendszerváltást, alakulhatott volna másként is az életünk. A válaszadók 6%-a szerint egyáltalán nem volt szükségszerű a rendszerváltás, az akkori pártállami vezetők és az ellenzék tevékenysége nélkül tovább tartott volna a szocializmus. További 12% nem tudott érdemi állást foglalni a rendszerváltás szükségszerűségét illetően.
Akik a rendszerváltás nyertesének érzik magukat, azok másoknál lényegesen nagyobb, 84%-os arányban ítélték teljesen szükségszerűnek a rendszerváltást, de azok körében is az átlagosnál nagyobb (63%) az így vélekedők aránya, akik úgy látják, helyzetük nem változott a rendszerváltás következtében. Ezzel szemben a magukat vesztesnek érzők körében kisebbségben vannak azok, akik szükségszerűnek látják a 20 évvel ezelőtt történteket (40%), az ő körükben ennél többen gondolják, hogy alakulhattak volna másként is a dolgok.
Az Ipsos Csoportot 1975-ben alapították Párizsban. Ma - egyikeként a világ vezető piackutató cégeinek - 64 államban több mint 9000 főállású szakembert foglalkoztat és éves árbevétele meghaladja a 250 milliárd forintot. Az 1990-ben alapított Szonda Ipsos, amely 2009. szeptember 1-jétől Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt.-ként folytatja tevékenységét, a magyar gazdasági és társadalom kutatási iparág meghatározó szereplője, teljes körű piac-, online-, reklám-, egészség-, vélemény- és médiakutatási szolgáltatást kínál ügyfelei számára. A cég 2008-ban és 2009-ben is elnyerte a Business Superbrands elismerést. www.ipsos.hu
További információ: Hack-Handa József kutatásvezető Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.