Ismét kopott a politikusok renoméja, többségüknek már 30 pont alatti a rokonszenvmutatója. Ma már a rangsort vezető személyiségekre is inkább úgy tekinthetünk, mint akik másoknál kevésbé ellenszenvesek s nem akként, hogy a többieknél kedveltebbek. Kiemelkedik a listán Sólyom László és Orbán Viktor, 9-10 pont előnyük van a harmadik helyen álló Szili Katalinnal szemben, aki egyébként a legnépszerűbb kormánypárti politikus - néhány érdekesség az Ipsos által 2009 novemberében, a politikusok népszerűségéről készített közvélemény-kutatásából.
Sokszor regisztrálhatták a közvélemény-kutatók a politikusok megítélésének mélypontját. Az adatok értelmezésekor többször elhangzott a feltételezés: talán nem fordulnak el még jobban az emberek a közélet reprezentánsaitól. Néha egy-egy hónap alá is támasztotta ezeket a reményeket, ha ritkán is, de előfordult, hogy emelkedtek a mutatók. Ezek azonban egyedi esetek voltak, a következő felmérés már ismét visszaesést mutatott.
Októbert követően a november is gyenge hónapja volt a politikusoknak, szinte mindenkinek romlott a megítélése. Az összesített értékelés minden korábbinál alacsonyabb: 28 pontos. A pontszámveszteségek rendszerint nem zuhanásszerűek, sokkal inkább kismérvű, de folyamatos erodálódásnak vagyunk tanúi. Az év elejétől kezdve átlagosan 7 pontot vesztegetett el a politikai elit, ezen belül az őszi fogyatkozás személyenkénti átlaga 3 pont.
A százfokú skálán bemutatott pontszámok alapját a politikusokat minősítő iskolai osztályzatok jelentik. A választók szűkmarkúan osztogatják a jó jegyeket, a legtöbb ötöst Orbán Viktor kapta, ám őt is csak a lakosság 17 százaléka értékeli ennyire pozitívan. Az utána következő Sólyom Lászlót 8, Navracsics Tibort és Bajnai Gordont 5-5 százaléknyian, a többieket még ennél is kevesebben osztályozták kitűnőre.
Sokkal könnyebben adnak viszont egyes osztályzatot a választók, ebből a leginkább az előző és a mostani kormányfőnek jut (55 illetve 45 százalék értékelte őket ilyen szigorúan). Sokat mond a politikusok renoméjáról, hogy a legtöbb ötöst begyűjtő Fidesz-elnöknek bőven kijut az egyes érdemjegyből is, sőt abból kap nagyobb arányban (24 százalék kritikus ennyire vele szemben.) A legkevesebb elégtelent Sólyom Lászlónak adták az emberek: 17 százalék ítélete nagyon negatív. Nem csak róla, hanem az összes politikusról elmondható, hogy sokkal több választótól kapnak elégtelen, mint kitűnő értékelést.
A magyar politikai elitnek nem csupán a bizalomhiánnyal kell megküzdenie, hanem azzal is, hogy egyetlen reprezentánsa sem nevezhető konszenzusos személyiségnek. A választóközönség jelenlegi megosztottsága mellett egy pártpolitikusnak semmi esélye sincs, hogy széles körben elfogadtassa magát. A köztársasági elnökben sem egyeznek ki a két térfél hívei, relatíve magas pontszáma és első helyezése alapvetően a népes Fidesz tábornak köszönhető. Annak, hogy tőlük 62 pontot kap. A párthovatartozásukban bizonytalankodók 43 pontra értékelik, az MSZP hívei 33 ponttal illetik.
POLITIKUSOK NÉPSZERŰSÉGE 2009 NOVEMBERÉBEN
Népszerűség (pont) Változás az előző adatfelvételhez képest (pont) Ismertség (%)
SÓLYOM LÁSZLÓ 47 0 90
ORBÁN VIKTOR 46 -1 92
SZILI KATALIN 37 -1 84
NAVRACSICS TIBOR 35 -4 73
GRÁF JÓZSEF 32 -2 62
KÖVÉR LÁSZLÓ 30 -1 71
SZEKERES IMRE 29 -1 67
VONA GÁBOR 29 -1 56
SEMJÉN ZSOLT 29 -3 61
MESTERHÁZY ATTILA 28 -1 52
DÁVID IBOLYA 27 -2 87
BAJNAI GORDON 27 +1 90
LENDVAI ILDIKÓ 26 -1 84
MOLNÁR CSABA 26 -1 49
KISS PÉTER 25 -3 62
HERÉNYI KÁROLY 24 -3 66
HILLER ISTVÁN 23 -1 75
DEMSZKY GÁBOR 22 -1 87
DRASKOVICS TIBOR 21 -1 73
GYURCSÁNY FERENC 19 0 92
RETKES ATTILA 19 -4 44
KÓKA JÁNOS 17 -1 78
A függőleges oszlopokban a népszerűségi pontszámokat jelöltük, amelyek 0 és 100 közötti értéket vehetnek fel. A kördiagramokban az ismertségi értékek láthatók, feketével jelölve. A felfelé mutató háromszög pontnövekedést, a lefelé mutató csökkenést jelez, a 2009. októberi értékeléshez képest, de a -4 és +4 közötti változások statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük.
A vizsgálat módszeréről:
Az adatfelvétel ideje: 2009. november 2-9.
A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
Minden hónapban más-más 1500 főt kérdeznek meg személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.