Az előző hónapok emelkedő tendenciája nem folytatódott, januárban nem bővült az MSZP szavazótábora: a választókorú népesség 14 százaléka támogatja őket. Változatlan maradt a Fidesz-hívek aránya is, ők 35 százalék rokonszenvét élvezik. Erősödött viszont a Jobbik, decemberben a lakosság 5 százaléka nevezte meg támogatandó pártként, most januárban 7 százalék. A négy évvel ezelőttihez képest sokkal mérsékeltebb a választók részvételi szándéka, 2006 legelején 54, ezúttal 43 százalék ígéri biztosra részvételét. Szokatlan a régebben kifejezetten aktívnak mutatkozó idősebb korosztályok visszafogottsága: a 60 év felettiek négytizede akar szavazni. A biztos pártválasztók körében maradt az előző havi 63-21-es Fidesz vezetés. A Jobbik 12 százalékon áll, az MDF-nek 2, az SZDSZ-nek és az LMP-nek 1 százaléka van az eltökélt választóközönségen belül - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS január elején, az ország felnőtt lakosságát reprezentáló közvélemény-kutatásából származnak.
Kevés hatása van a pártok választás előtti mozgolódásának, a részvételi hajlandóság egyelőre nem emelkedik, s az év fordulóján a politikai erőviszonyok sem igazán változtak. 2002-ben és 2006-ban kiélezett verseny folyt a választási győzelemért, aminek következtében az emberek már az év elején nagy figyelmet szenteltek az eseménynek. Nyolc éve ilyenkor 58, négy esztendeje 54 százalék már lendületben volt. Jelenleg sokkal kevesebb választópolgárt hoznak lázba a pártok és a politikusok, mindössze 43 százaléknyian fejezték ki erőteljes részvételi szándékukat. Az alacsony választási kedv főképpen az MSZP-t hozza hátrányos helyzetbe. Nehezen birkózik meg szimpatizánsainak enerváltságával, ez az állapot hosszú évek óta fennáll, de most már tétje van. Nem csak az a gond, hogy a szocialisták körében rendre kisebb az aktivitási szint, mint a Fidesz táborában (ahol általában 65 százalék körüli a biztos elmenetelt ígérők aránya), hanem az is, hogy önmagában is alacsonynak minősíthető. Az elmúlt évben az MSZP híveinek alig több mint fele tervezte részvételét, most sem lendületesebbek, 55 százaléknyian szándékoznak voksolni. A szocialista pártnak jelentős belső tartaléka van, hiszen ha meg tudná mozdítani passzív támogatóit, akkor a mostani 600 ezres kemény mag félmillió szavazóval bővülhetne. Az MSZP további problémája, hogy a 2006-os választások után őket elhagyók – de más párthoz azóta sem csatlakozók - meglehetősen passzívak, csupán egynegyedük kíván voksolni. Ebben az exszocialista csoportban különösképpen a nyugdíjas korúak részvételi szándéka alacsony. Aktivizálásuk és visszahozásuk százezres nagyságrendben erősíthetné az MSZP-t.
Amíg az MSZP sikeres választási szerepléséhez elengedhetetlen az intenzív mozgósítás és a párttól távollévők hatékony meggyőzése, addig a Fidesznek már jelenlegi táborának egyben tartása is sokat ígér. Nem kizárható újabb szavazók megnyerése sem, különösen a Jobbik hívei körében látszanak átpártolók, és a bizonytalanok közül is érkezhetnek. Ugyanakkor a Jobbik vonzása is megfigyelhető, a két párt között vívódók száma több százezres. A Fideszt támogatók szinte kivétel nélkül – ebben a hónapban 98 százalékos arányban – bíznak a győzelemben, s ez hosszú ideje erősíti az összetartozásukat. A pártnak ez addig jelent előnyt, amíg nem fordul át túlzott önbizalommá, a „nélkülem is nyerni fogunk” érzésévé. A Fidesz az 50 év alattiak körében a legerősebb (43%-nyi híve van). Az MSZP-t a 60 év alattiak támogatják leginkább (25 százalékával tartja a lépést a 27%-os Fidesszel.). A Jobbik tábora a 30 év alattiak és az érettségizettek körében haladja meg az átlagos méretet (9-10%).
Az adatfelvétel ideje: 2010. január 5-12.
A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.