Orbán Viktor a leginkább megosztó politikus, mégis a népszerűségi lista első helyén áll. Előkelő pozícióját a jelentős méretű Fidesz-tábor körében tapasztalható nagyfokú népszerűségének köszönheti. A választás kampány kezdeti szakaszában a pártok hívei egyre jobban kedvelik saját politikusaikat, ugyanakkor a bizonytalan választópolgárok véleménye mostanában inkább negatívabb lett a közéleti szereplőkről - néhány érdekesség a Szonda Ipsos által 2010 januárjában, a politikusok népszerűségéről készített közvélemény-kutatásából.
A választási kampány első hatásai közé tartozik, hogy a szavazók egyre nagyobb mértékben felsorakoznak kedvenc pártjuk politikusai mögé. Ez a tendencia elsősorban azok esetében figyelhető meg, akik az elmúlt hetekben a hírekben sokat szerepeltek a közelgő választásokkal összefüggésben. Ilyen például Mesterházy Attila, akinek megítélése sokat javult a szocialisták körében. Novemberben az MSZP híveitől 52 pontot kapott, egy hónap múltán 62 pontos lett, most pedig valamivel még magasabbra, 64 pontra értékelik. Ezzel a minősítéssel a miniszterelnök-jelölt már a második legkedveltebb személyiség a szocialista párt táborán belül, egyedül a 68 pontos Bajnai Gordon előzi meg. Az MSZP-sek körében javított Lendvai Ildikó is – 49-ről 54 pontra, a Fidesz hívei a múlt havinál (51 pont) kedvezőbben vélekednek Navracsics Tiborról (56 pont). Ugyancsak a kampány hatása lehet, hogy Vona Gábor is erősíteni tudott saját pártja támogatói körében. Már korábban is 70 pont körüli értékekkel mondtak róla véleményt a jobbikosok, most még inkább azonosulnak elnökükkel (75 pont).
A pártok hívei hiába kerültek közelebb a vezető politikusokhoz, összességében nem javultak a népszerűségi mutatók. Ennek oka csak kisebb részben az, hogy a politikai paletta egyik térfelén lévő választópolgárok a korábbinál erősebb ellenszenvet mutatnak a másik oldal politikusaival szemben. Ilyen tendenciát a kampány mostani időszakában csak szórványosan és elenyésző mértékben regisztráltunk. Az viszont sokkal karakteresebb jelenség, hogy a pártválasztásukban bizonytalan és a passzív választók körében romlott a politikusok megítélése. Ez alól senki nem kivétel, a mértéke azonban változó. Az elmúlt hónapban 1 és 5 pont közötti veszteségeket szenvedtek el a közéleti szereplők a politikától távolságot tartó polgárok csoportján belül.
Orbán Viktor megítélése összességében és szerkezetében sem változott. Kivételes népszerűségnek örvend a Fidesz hívei körében – 80 pontot adtak neki. Ezt a rokonszenvet lefelé húzza a többi politikai csoport, mindegyikben az átlaga alatti értékelések vannak. Az nem meglepő, hogy a szocialista pártiaktól csak 20 pontot kapott, az már érdekesebb, hogy a jobboldal másik pártjának támogatói körében sem igazán kedvelt. A jobbikosok Orbánnak adott 35 pontja mögött azonban egy megosztott véleményegyüttest láthatunk: fele részük elutasítja, egynegyedük felemásan viszonyul a Fidesz elnökéhez, további egynegyedük rokonszenvet érez iránta.
POLITIKUSOK NÉPSZERŰSÉGE 2010 JANUÁRJÁBAN
Népszerűség (pont) Változás az előző adatfelvételhez képest (pont) Ismertség (%)
ORBÁN VIKTOR 45 0 92
SÓLYOM LÁSZLÓ 45 -2 90
SZILI KATALIN 36 -2 85
NAVRACSICS TIBOR 35 +2 73
GRÁF JÓZSEF 31 -2 59
SEMJÉN ZSOLT 30 -1 58
VONA GÁBOR 30 0 57
SZEKERES IMRE 29 -2 65
KÖVÉR LÁSZLÓ 29 0 71
MESTERHÁZY ATTILA 28 -2 67
BAJNAI GORDON 28 +1 90
BOKROS LAJOS 28 -2 83
DÁVID IBOLYA 27 0 87
MOLNÁR CSABA 26 -3 43
KISS PÉTER 26 -2 61
LENDVAI ILDIKÓ 24 -2 84
HERÉNYI KÁROLY 24 0 64
HILLER ISTVÁN 23 -2 73
DEMSZKY GÁBOR 22 -2 86
RETKES ATTILA 19 +1 45
GYURCSÁNY FERENC 18 -2 91
KÓKA JÁNOS 17 -2 77
A függőleges oszlopokban a népszerűségi pontszámokat jelöltük, amelyek 0 és 100 közötti értéket vehetnek fel. A kördiagramokban az ismertségi értékek láthatók, feketével jelölve. A felfelé mutató háromszög pontnövekedést, a lefelé mutató csökkenést jelez, a 2009. decemberi értékeléshez képest, de a -4 és +4 közötti változások statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük.
A vizsgálat módszeréről:
Az adatfelvétel ideje: 2010. január 5-12.
A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
Minden hónapban más-más 1500 főt kérdeznek meg személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.