Nagyjából negyedmillió szimpatizánst veszített a Fidesz az elmúlt egy hónapban. A veszteségeket főképpen a nyugdíjasok, valamint az alacsony iskolázottságúak körében szenvedte el az ellenzéki párt. A távozókból bizonytalanok lettek. Az MSZP tábora változatlan, a múlt hónaphoz hasonlóan, ezúttal is a választókorú népesség 14 százaléka támogatja. A Fidesz 32 százalékot vonz, a Jobbikkal 7 százalék szimpatizál. A nemzeti radikális párt pozíciói valamelyest erősödtek, ugyanis a biztos pártválasztók körében az eddigi legjobb közvélemény-kutatási eredményt, 14 százalékot ért el. A Fidesz itt is rontott (63-ról 58 százalékra), az MSZP lényegében a múlt hónaphoz hasonlóan teljesített (akkor 21, most 22 százalék). A többiek támogatottsága sem változott az MDF-nek 2, az SZDSZ-nek és az LMP-nek 1 százaléka van az eltökélt választóközönségen belül, a KDNP statisztikai értelemben mérhetetlen. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek a SZONDA IPSOS február elején, az ország felnőtt lakosságát reprezentáló közvélemény-kutatásából származnak.

Bár az elmúlt egy hónapban valamelyest (43-ról 46 százalékra) emelkedett a választási kedv, de a négy évvel ezelőttihez képest (amikor 58 százalékos volt a részvételt tervezők aránya) sokkal kisebb izgalmakat vált ki a közelgő választás. A bizonytalanok és passzívak aránya is szokatlanul magas (42 százalék szemben a 2006 februári 31 százalékkal). A mostani kampány első hatása, hogy Fidesz hívei egy részének elbizonytalanodása. A folyamat jól lokalizálható, elsősorban a nyugdíjasok, másodsorban az alapfokú végzettségűek körében figyelhető meg – a visszaesés e csoportokban 10 illetve 6 százalékpontos. A nyugdíjrendszer körül kialakult nyilatkozat és hirdetéspárbaj egyelőre a Fidesznek ártott, az MSZP pozícióit nem igazán változtatta meg, legalábbis számukra új szavazókat nem hozott. Ugyanakkor a kormánypárti kampánynak lehetett némi mozgósító hatása: az alvó szocialisták egy része felébredt, 55-ről 61 százalékra emelkedett a biztos részvételt ígérők aránya. A Fideszesek aktivitási szintje ennél - továbbra is - magasabb, 67 százalékos. A legnagyobb hevület a Jobbik támogatóit jellemzi, 76 százalékuk, ha lehetne, már most menne szavazni.

A Fidesz az utolsó két hónapnak nagyjából 2,7-2,8 millió szimpatizánssal vág neki. Ebből a választói tömegből 1,7-1,8 millió támogatóra teljes bizonyossággal, további 700 ezerre nagy valószínűséggel számíthat. A további 2-300 ezer szimpatizánsra erős hatást kell gyakorolniuk, hogy tényleges voksoló legyen belőlük. A szocialisták kemény magja nagyjából 700 ezres, de nagy esélye van annak is, hogy további 300 ezer szimpatizánsukat meggyőzik a részvétel fontosságáról. Az MSZP erős mozgósítással elérheti azt a 100 ezer főt is, akik ugyan hívei a pártnak, de jelenleg inkább a távolmaradáson gondolkodnak.

Ugyancsak erős kampányt kell kifejteni az ún. aktív bizonytalanokra (arányuk 4 százalék, s ez bő 300 ezer főt takar) vagy a részvételükben nem biztos, de arra hajló bizonytalanokra (5 százalék, 400 ezer fő). Ebben a 700 ezres potenciális szavazói körben az MSZP-nek valamivel nagyobb tartaléka lehet, mint a Fidesznek. Politikai-ideológiai önbesorolásuk, a pártokról és politikusokról alkotott véleményük alapján kijelenthetjük, hogy háromszázezren inkább balra, kétszázezren inkább jobbra orientálódnak. Utóbbiak egy részénél érzékelhető némi hezitálás a Fidesz és a Jobbik között. További kétszázezer aktív választópolgár – politikai értelemben - valahol középtájon helyezkedik el, megadva az esélyt a magukat odapozícionáló kisebb pártoknak. Fontos is ez számukra, mert az MDF és az LMP az ajánlószelvény gyűjtés kezdetén 1-2 százalékot érezhet szándékai mögött, a többi listaállítást tervező párt még ennyit sem. A Demokrata Fórum  és az SZDSZ a felmérésben külön szerepelt, de együttesen sem érik el a bejutási küszöbértéket.

Az adatfelvétel ideje: 2010. február 2-9. A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik. Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban. Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.