2010. június 4-én, jövő pénteken és 5-én, jövő szombaton 15 és 16 óra között dedikálnak - a 81. Ünnepi Könyvhéten - a Rotary Irodalmi Díj korábbi - 2008-as és 2009-es - jelöltjei. Az elmúlt két év legkiemelkedőbb alkotásait jegyző kiváló magyar szerzők a LÍRA pavilonjában (Budapest, V. ker. Vörösmarty tér 5-ös számú stand) várják az irodalomszerető közönséget. Már dolgozik a RID zsűrije azon, hogy kiválassza az ez évi díjazottat.
Dedikálások a 81. Ünnepi Könyvhéten a Líra Könyv standjánál
(Budapest, V. ker. Vörösmarty tér 5-ös számú stand)
Június 4. péntek
14.00 Báger Gusztáv
(Élő adás)
15.00 A Rotary Irodalmi Díj 2008 jelöltjei:
Lator László
Schein Gábor
Závada Pál
16.00 Selmeczi Tibor
(Beavatás)
Június 5. szombat
11.00 Cador Jean-Marie
(Hja, Kiskirálynőm...)
12.00 Mahó Andrea, Puskás Péter, Zónai Tibor
(A Kulcs – musicalregény)
13.00 Dr. Lenkei Gábor
14.00 Földes László Hobo
15.00 A Rotary Irodalmi Díj 2009 jelöltjei:
Balázs Attila
Boldizsár Ildikó
Sumonyi Zoltán (a RID szakmai kuratóriumának elnöke)
16.00 Báger Gusztáv
(Globális rózsák)
16.00 Gál Róbert
(Délibábos Hortobágyon)
16.00 Podmaniczky Szilárd
(Szép Magyar Szótár)
17.00 Flautner Lajos
(A Yacht Club szirénei)
17.00 Poós Zoltán
(Táskarádió)
18.00 Barkó Judit
(A Királynő)
Június 6. vasárnap
11.00 Szerednyey Béla
(Úton)
12.00 Völgyi Melinda
(Soha többet Camino)
13.00 Vecsei Miklós Husi
(Égszilánk a matracon)
14.00 Domokos Gábor
(Reklámország peremén)
15.00 P. Szabó Mária
(Én, Báthory Erzsébet)
16.00 Csokonai Attila
(Hófehérke és a berlini fiúk)
Kiadó: Líra Könyv Zrt.
Felelős kiadó: Dr. Kolosi Tamás
Szerkesztő: Deák Gyula István
1086 Budapest, Dankó u. 4-8.
Tel.: (+36/1) 337-7333
Web: www.lira.hu
A Rotary Irodalmi Díjat a Budapest-Tabán Rotary Club alapította 2008-ban. Ebben az elismerésben részesülhet az a könyvhéttől-könyvhétig, magyar nyelven megjelent, eredeti irodalmi alkotás - regény, novella, verseskötetet -, amely magas irodalmi értékén túl, leginkább kifejezi a Rotary eszmeiségét. A díj nyertese egy emlékplakettet és három millió forintot kap. A díj odaítéléséről kuratórium dönt felkért zsürorok javaslata alapján. A kuratórium elnöke Sumonyi Zoltán költő, író, a magyar P.E.N. Klub ügyvezető alelnöke, tagja Gömöri György Londonban élő magyar költő, a Cambridge-i egyetem professzora, és Ilia Mihály irodalomtörténész, a szegedi egyetem professzora. A zsűri tagjai irodalommal hivatásszerűen foglalkozó, nem könyvkiadóknál dolgozó szerkesztők, kritikusok. A grémium névsora titkos, a felkérés külön-külön történik, nem ismerik egymást. A három legtöbb jelölést kapott szerző nevét a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón hozzák nyilvánosságra, a végső győztes a három jelölt közül kerül ki. A RID költségeit a Rotary Irodalmi Díj Társaság tagjai és az irodalmat fontosnak tartó magánszemélyek, vállalatok adják össze. Sem az Alapítvány, sem a Társaság nem vár és nem fogad el támogatást állami vagy politikai szervezettől. A díjat minden év október 9-én adják át. A RID 2008 díjazottja: Lator László (Az egyetlen lehetőség – verseskötetet). 2009-ben – a Duna Televízió kétórás élő gálaműsorának keretében - Darvasi László Virágzabálók című nagyregénye nyerte el a rangos elismerést. (www.rid.hu)
2008 RID díjasa Lator László lett. Ő és a RID Kuratórium Elismerésében részesült szerzők: Závada Pál és Schein Gábor június 4-én, pénteken dedikálnak a Líra standján.
Az egyetlen lehetőség – Lator László díjnyertes kötete (Európa Kiadó)
„Ritka jelenség Lator László lírája az újabb magyar irodalomban, hiszen miként ez a gyűjteményes kötet is tanúsítja, kivételes következetességgel és rendkívül meggyőző módon talált magának új utat világlátásának és létértelmezésének kifejezésére. A versekben robbanásig feszült egységbe olvad a kint és a bent: a látvány és a látomás, és az azokat kísérő, velük egyneművé váló reflexió, a bölcseleti érdekű szuggesztió. […] Páratlan összeszedettség, jellemzi egy szószátyár irodalom kellős közepén.”
„Verseiben a szavak élik életüket. Ebben rejlenek lírájának megkülönböztető jegyei. Versei a nyelv rejtélyes felragyogásait rögzítik. Sűrű szövésű képei látványnak tűnhetnek fel, holott valóságuk a testté lényegülő nyelv.”
„Szokás Latort az Újholdasok sorába, Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, Rába György közelébe helyezni. Valóban ott is van a helye, holott nem közölt verset az Újholdban. Ám meg kellene gondolni, hogy líratörténetileg nem pontosabb-e helyét a modernség paradigmái utáninak látni, hiszen, ha látványosan távol is tartja magát a posztmoderntől – szigorúsága, kötöttségei, a hagyományokhoz való ragaszkodása, kifejezett moralitása élesen leválasztja róla –, mégis, éppen lírájának nyitottsága folytán helye a már nem és a még nem köztes terében jelölhető ki. Ahol még erősen él a hagyományba átfordult modernség eszméje, de már hallatszik az új lírai beszédmódnak a hangja is.” – írták értékelésükben a Rotary Irodalmi Díj fölkért zsűritagjai.
Az 1927-ben a kárpátaljai Tiszasásváron (akkor Csehszlovákia, később Szovjetunió, ma Ukrajna) született Lator László egyik meghatározó élménye a Magyarországra való menekülés a háború utolsó napjaiban. A tizenhét éves breszt-litovszki hadifogoly – amint erről a Határon, majd a Szabad vers című, sodró erejű nagy versében beszámol –, amikor a magyar határ közelében benyitott egy házba „… hogy milyen ország ez kérdeztem a ráncos / anyókát magyarország ez fiam magyarország s / hogy már tudtam hogy hazaértem otthonról / hazaértem leborultam nagykorú voltam már de / húszon alul még így valamelyest menthető hogy / megcsókoltam a földet…” És ugyanez a kitörölhetetlen emlék a Határon című kötött versben is: „megáll és így áll mindhalálig / s leborul a hazai földre.”
Lator éppen úgy nem tud soha megszabadulni ettől a kamaszkori emlékétől, ahogy Pilinszky sem a KZ-lágerek falától. Neki ugyanazt jelenti a Breszt-Litovszk, Lunyinec, Sztrij, Lvov, Verecke útvonal, amit Pilinszkynek Harbach, Ravensbrück, Frankfrut. Ne csodálkozzunk hát, hogy szinte egész életművük egy-egy végtelenített „Apokrif”! Az emberi szenvedés, kiszolgáltatottság és remény felmutatása a humánum nevében. Hogy végül mégis csak hazatalálunk.
Mert ez az egyetlen lehetőség. Ezt a küzdelmes lehetőséget példázza a Fa a sziklafalon és A hallgató Berzsenyi is. Az előbbiben, hogy „Micsoda jel a bibliai szikla / vörhenyes sivatagába hasítva, / zsugori biztatásul belevetve / az özönvíz utáni döbbenetbe! / Kiált minden gyötrött gyökere-ága, / mondhatatlan szépsége-árvasága!” Berzsenyi példájából pedig a „…megkeserült dac, mégis-újrakezdem, / …a tündérváltozatok műhelyében.”
A RID Kuratóriumának Elismerésben részesültek 2008-ban:
Idegen testünk - Závada Pál (Magvető Kiadó)
„1940-ben, a bécsi döntés észak-erdélyi végrehajtását követő napokban baráti társaság gyűlik össze egy pesti belvárosi ház legfelső emeleti lakásában. A társaság minden tagjának saját története van, ezek sokszor egymásba fonódnak, és mindegyik történet beletorkollik a magyar századközép rettenetes történelmi panorámájába. Mindezt a regény rendkívül tetszetős elbeszélő technikával hozza az olvasó tudomására; azt az akár idillinek tekinthető pillanatot helyezve a középpontba, amikor mindaz, ami hamarosan be fog következni, még eldöntetlennek vagy visszavonhatónak látszik. Az Idegen testünk enciklopédikus igénnyel fogja át a 20. századi Magyarország tragikus évtizedét, a ’30-as évek végétől a ’40-es évek végéig – kitekintéssel előbbre és utóbbra – s ezt érdekfeszítően, izgalmasan adagolva, hallatlan anyaggazdagsággal és prózapoétikai eszköztár alkalmazásával teszi.”
Bolondok tornya - Schein Gábor (Jelenkor Kiadó)
„A Bolondok tornya” összefoglaló jellegű mű, benne együtt van vers és elbeszélés, művelődéstörténet és történelemszemlélet, múlt és jelen. […] Verses párbeszéd a kötet, minden fejezete egy-egy folyamatos dialógus a 18. századi festő, Canaletto, és a 20. századi, magyarországi születésű ausztrál ideggyógyász, Robert Nador között. […] Schein gábor elbeszélő költeménye kivételesen gazdag műveltségi anyagra épül…”
„Schein könyve újabb variáció a belső utazásra, a korokkal, helyszínekkel, stílusokkal való játékra. […] És miközben ennek a szellemtörténetnek fontosabb szigeteit mutatja meg, mintegy madártávlatból, valójában korunk fontosabb kérdéseire, a mai szellemi és lelki képlet kialakulására keres válaszokat és magyarázatokat.”
A RID díjat Darvasi László vehette át tavaly Virágzabálók című nagyregényéért (Magvető Kiadó), de mivel külföldön lesz a Könyvhét idején, helyette a RID Kuratórium elnöke, Sumonyi Zoltán dedikál szombaton, s vele a 2009 RID Kuratóriumának Elismerésben részesült szerzői:
Kinek Észak, kinek Dél - Balázs Attila (Palatinus Kiadó)
Ez a „történelmi regény” formája szerint előbb Pétervárad, majd Újvidék történetén keresztül rendezi formába mindazt a szerteágazó történelmi tudást és hétköznapi ismeretet, amelyet szerzője különféle régen volt források, saját személyes tapasztalatai és nem utolsó sorban határtalan fantáziája segítségével szülőföldjéről, a Vajdaságról összegyűjtött s itt különleges módon elénk tár. Első látásra ez az anyag az anekdota klasszikus magyar irodalmi műfajára épül, s valóban, a regény szövegében százasával tűnnek elő az egyetlen, általában valamilyen csattanóra végződő történet erejéig felbukkanó mellékalakok (vagy akár főhősök is). Mindennek mélyén azonban különleges írói eljárás rejtőzik. Maga a „nagy történet”, a különleges délvidéki történeti krónika a két nagy fejezetben kétszer adatik elő, látszólag ugyanazzal az elbeszélői technikával, mégsem ugyanúgy, ráadásul többféle hangon: iróniával, viccelődve, játékosan, ám ugyanakkor tragikummal, drámaisággal, a szükséges helyeken a megfelelő pátosszal. A regény két nagy egységét követi és lekerekíti egy rövidebb harmadik, a II. világháború és a balkáni polgárháború közötti Jugoszlávia időszakát feldolgozó fejezet, amely kvázi családtörténeti alapozottságú írói önéletrajznak tekinthető, mely egyszersmind értelmezi, magyarázza és lezárja a két nagy fejezet páratlan gazdagságú polifonikus történelem-ábrázolását is, végrehajtja a történelem „értékelését” is, a lezárás ily módon szépírói, történetírói és személyes szempontból egyaránt megtörténik.
Balázs Attila 1955-ben Újvidéken született, és húszas éveinek közepétől a kortárs magyar próza egyik legkísérletezőkedvűbb írójaként tartották számon. Pályája kétszer is megtört: először az Új Symposion 1984-es betiltásával, annak a műhelynek a felszámolásával, amelynek egyik legmértékadóbb ifjú mestere volt, másodszor 1991-ben, mikor Újvidéket, szülőföldjét, egzisztenciáját a polgárháborús katonai behívó elől menekülve elhagyni kényszerült.
Királylány születik - Boldizsár Ildikó (Naphegy Kiadó)
A meseirodalom hatalmas – nagyon tarka és egyenetlen színvonalú – piacán valóságos gyöngyszem ez a mese: kicsi, szép és arányos, hozzá Szegedi Katalin képei mesebelien látványosak, egyszersmind finomak, nőiesek, szemérmesek. Boldizsár Ildikó bebizonyítja, hogy nemcsak tudósa a mese világának, hanem ihletett alkotója is. Tökéletes egységben van itt mese és tanítás, természeti és emberi tulajdonságok, egyszerűség és közhelymentesség, megejtő szépség minden giccses túlzás nélkül. A mindössze nyolcezer karaktert tartalmazó mű – amely egyetlen fölösleges szót sem tartalmaz – a női tulajdonságoknak valóságos kis enciklopédiája, s azt bizonyítja be a mesék egyszerű, tiszta nyelvén, hogy minden kislány királylánynak születik, és az is marad, ha az égi királylányok jókívánságait (áldásait): légy szép, légy tiszta szívű, igazmondó, állhatatos, egészséges, vidám stb. – megszívleli. Ezek a tulajdonságok nagyon hasonlítanak a természetéire, a nap, a csillagok, a madarak, a fák, a kövek, vizek, tulajdonságaira. A mese szerepe egyre nő a szépirodalom műnemei között, hiszen immár a gyermekkor az utolsó életszakasz, amikor az irodalom még a teljes népességet eléri, később az olvasóhányad egyre csökken, s a meséktől is nagymértékben függ, hogy a felnőttek hány százalékát tudják ott tartani az irodalom bűvkörében.
Boldizsár Ildikó Dunaújvárosban született 1963-ban. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar esztétika –magyar - népművelés szakán végzett 1986-ban. 1988 és 91 között az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának aspiránsa, majd több könyvkiadó szerkesztője volt és meseesztétikát tanított az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán. A néprajztudomány kandidátusa.
A Rotary a világ egyik legnagyobb civilszervezete, 200 ország 34 ezer klubjában több mint 1,2 millió rotarista végez önkéntes, önzetlen munkát és segít, ahol tud. Tagjai a társadalom és a gazdasági élet minden területét képviselik. Nemzetközi szinten végzett elkötelezettsége a gyermekbénulás, az analfabetizmus elleni harc, s a tiszta víz, az oktatás és az egészségügy minden ember számára elérhető minimális feltételeiért folytatott küzdelem. Kiemelt feladata az egyes országokban – a nemzeti projekteken túl - a clubok közvetlen környezetében élő támogatásra szoruló társadalmi rétegek sorsának figyelemmel kísérése, segítése. Magyarország – 2007. július 1-je óta - önálló District, 45 klubban 1044 fő vállal jószolgálati feladatokat. Napjainkban különösen felértékelődik a civil szervezetek szerepe a társadalomban. Míg egyik oldalon rohamosan nő a rászorultak száma, addig a másikon drasztikusan csökken azoké, akik segíteni tudnának. A Rotary tagjai belülről látják, s igen jól ismerik a gazdaság működési mechanizmusait. Tudják, ki van bajban, s hogy kiket lehet megszólítani. E képességük birtokában célzottan tudnak forrásokat mozgósítani egy-egy jótékonysági humanitárius projektjük anyagi hátterének biztosítására. (www.rotary.hu)
További információ: Holub Katalin (+36 20 922 6431)