Az elmúlt egy hónapban szinte mindegyik pártnak csökkent a tábora, több jele mutatkozik a politikától való távolságtartás terjedésének. A Fidesz nagyjából másfélszázezer támogatót veszített el. Az összes választópolgár körében az októberi 39 helyett ezúttal 37 százalékos a kormánypárt tábora.
A szocialistáknak jelenleg 10 százalékos, a Jobbiknak 4 százalékos a támogatottsága, ezek is alatta maradnak a korábbi hónapok eredményeinek. Különösen a nemzeti radikális párt esetében nagyok a változások, hiszen a nyár közepén még a választókorúak 8-9 százalékát maga mögött érezhette. Az LMP követői ezúttal nem lettek kevesebben, igaz, a 2 százalékos tábor már eleve kisméretű.
A biztos pártválasztói körben továbbra is négyszeres a Fidesz előnye (68-17) az MSZP-vel szemben. A Jobbik ebben az aktív csoportban az utóbbi egy évben folyamatosan meghaladta a 10 százalékot, most alá szorult. Úgy tűnik, az LMP-nek is kivételes alkalom volt a parlamenti választás, azóta szinte mindig alatta marad az 5 százalékos küszöbértéknek - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek a SZONDA IPSOS november második felében, az ország felnõtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.
A Jobbik a fővárosban megtartotta szavazóit, viszont vidéken érezhető veszteségeket szenvedett . A nyár közepén a budapestiek 5 százaléka volt a radikális párt támogatója, s ugyanennyien hívei most is. A vidéki városokban 10 százalékról 5-re csökkent a tábor mérete, a falvakban még nagyobb visszaesést regisztráltunk – a korábbi 9 százalék helyett ezúttal 3 százaléknyian Jobbikosok. Hónapokkal ezelőtt vidéken még elég szoros versenyt futottak a szocialisták és a nemzeti radikálisok0. Mivel az MSZP lényegében megőrizte táborát a fővároson kívül, ezért most minden települési kategóriában nagyobb támogatottsággal rendelkezik, mint a Jobbik.
A nemzeti radikális párt szavazótáborának eltűnt a vidéki dominanciája, de továbbra is megfigyelhetők átlagot meghaladó pozíciói a fiatalok és a középrétegek körében. A többi párt tipikus szavazói lényegében azonosak a korábbival. A Fideszé a vidékiek, fiatalok vagy középkorúak, középosztálybeliek, az MSZP-é az 50 év felettiek, nagyvárosokban élők, budapestiek. Az LMP–hez való tartozás főképpen a fővárosiak, a fiatalok és a szellemi munkát végzők között figyelhető meg.
A párterőtér sajátos tényezője a KDNP. A választáson a Fidesszel szövetségben induló pártot a szavazópolgárok aligha tekintik önállónak. Legalábbis ezt igazolják a közvélemény-kutatási adatok, amelyekben a népesség tizedszázalékokban mérhető aránya, körülbelül 50-60 ezer szimpatizáns támogatja őket. A kereszténydemokraták elutasítást sem váltanak ki, legfeljebb 1 százalék számára a legellenszenvesebb párt. Ez kedvező jelenség lehetne a párt számára, az viszont már kevésbé, hogy másodikként is mindössze 2-3 százaléknyian nevezik meg.
Mivel az elmúlt hónapokban minden pártnak csökkent valamennyivel a támogatottsága, mostanra nagyon magas, 45 százalékos lett a politikától távolra kerülők aránya. A visszafogott közéleti érdeklődés másik mutatója a választói aktivitási szint rendkívül mérsékelt (41 százalékos) volta. Általában választásokat követően több hónap alatt szokott annyit esni a részvételi hajlandóság, mint amennyit most néhány hét alatt.
Az adatfelvétel ideje: 2010. november 16-23.
A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.