Huszonnégy ország légi közlekedéssel utazó válaszadójának többsége (84%) szerint a repülőterek biztonsági intézkedései szigorúak ugyan, de szükséges, hogy azok legyenek; bár 40%-nyian azt gondolják, mindez nem gátolja meg a terrorista cselekedeteket – derül ki az Ipsos legfrissebb kutatásából, amely azt vizsgálja, a világ polgárainak véleménye szerint vajon több vagy kevesebb terrorizmus várható tavalyhoz képest idén. A válaszadók fele (51%) az előbbire voksol:  12% szerint nagyon is egyetért ezzel, 39% pedig elég valószínűnek tartja, hogy így lesz.

A terrorizmussal kapcsolatos félelmek

Leginkább Nagy-Britannia lakossága (66%) véli úgy, hogy több terrorista cselekmény várható idén, mint tavaly.  Őket a török (65%), indiai (64%), mexikói (61%),  belga és a német (60%) válaszadók követik. India (24%), Mexikó (23%), Törökország (18%) és Lengyelország (17%) polgárai  értenek egyet nagyon ezzel az állítással.
Szaúd-Arábia (27%), Oroszország (33%), Indonézia (34%), Spanyolország és Brazília lakói (41%) gondolják legkevésbé, hogy 2010-hez képest intenzívebb terrorizmus várható 2011-ben.

Európa lakói számítanak a leginkább terrorista cselekedetekre, míg Latin-Amerika népessége táplálja a legerősebb érzéseket: a nemzetközi átlagnál (12%) többen,  15%-nyian értenek nagyon egyet ezzel az állítással.

Reptéri biztonsági intézkedések

A légi közlekedéssel utazók egyharmada (32%) szerint a személyes térbe behatolóan is szigorúak a reptéri biztonsági intézkedések, 68% szerint ez nincs így. Leginkább India (53%), Törökország (51%), Spanyolország (45%) és az Egyesült Államok (43%) válaszadóinak véleménye, hogy túlzó módon, a személyes térbe hatolóan is alapos a vizsgálat, míg Németország (15%), Dél-Afrika (16%) és Ausztrália (18%) utazói ellentétes álláspontot képviselnek.
Tízből négy légi közlekedést választó utas (39%) tartja úgy, hogy a reptéri biztonsági intézkedések túlzóan szigorúak, merevek és alaposak, míg 61% szerint nem azok. Leginkább a török (69%), kínai (67%) és argentin (59%) utasok szerint túl szigorú és alapos az eljárás, ellentétben áll ezzel a német (18%), indonéz (19%) és a dél-afrikai (20%) vélekedés.

Ennek ellenére, a légi közlekedést választók 19%-a véli csak úgy, hogy kevésbé kellene szigorúnak lenniük a reptéri biztonsági intézkedéseknek, 32% szerint még ennél is alaposabban kellene eljárni az utazásban résztvevők ellenőrzésénél, s a tábor fele (49%) úgy gondolja, jó minden, ahogy van. Ez utóbbi vélekedés leginkább Argentína (72%), Dél-Afrika (63%), Ausztrália (61%), Kanada (50%) és Franciaország (57%)  válaszadóit jellemzi.
Hogy kevésbé szigorú előírásokra volna szükség, leginkább Spanyolország (32%), Szaúd-Arábia (29%), az Egyesült Államok (27%), Oroszország (26%) és Kanada (25%) lakói gondolják. S a további szigorítás mellett Indonézia (58%), Brazília (57%), India (48%), Olaszország (45%) és Japán (43%) légi közlekedést választói voksolnak.

Globálisan igaz (84%), hogy a repülővel közlekedők szerint a reptéri biztonsági eljárás körülményesen zavaró, de szükséges; míg a válaszadók 16%-a szerint zavaró, de nem szükséges velejárója az utazásnak. Hogy komoly szükség van rájuk, Argentína (100%), Oroszország (94%), Magyarország (93%), Dél-Afrika (93%) és Ausztrália (92%) utasai gondolják. Hogy szükségtelen bonyolítása az utazásnak, Szaúd-Arábia (37%), Törökország (34%), az Egyesült Államok (24%) és Svédország (23%) polgárai válaszolták.

A légi közlekedést választók kisebbsége (40%) szerint a reptéri biztonsági intézkedések nem igazán rettentik el azokat, akik terrorista cselekedeteket fontolgatnak, míg a többség (60%) véleménye az, hogy beváltják a hozzájuk fűzött elvárásokat. Előbbi, pesszimista vélekedést Németország (72%), Olaszország, Magyarország, Brazília (mindegyik 63%), Franciaország (57%) és Kanada (54%) osztja, míg Indonézia (83%), Szaúd-Arábia (74%), Kína (72%), Argentína (70%) és India (69%) válaszadói szerint megfelelő óvintézkedést jelent a reptéri eljárás.

További információ:

Komlósi Péter vezérigazgató-helyettes (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

Az Ipsos Csoportról

Az Ipsos a világ második legnagyobb felmérés-alapú piackutató cége, amelynek kutatási szakemberekből álló tulajdonosai és vezetői világszerte több mint 5000 ügyfél számára végzik a piaci lehetőségek felmérését és a piaci trendek értelmezését új és meglévő termékek vagy szolgáltatások kidolgozása és tesztelése, márkák kifejlesztése, hirdetések tesztelése, a különböző médiák esetében a közönség reakciójának mérése, valamint az egyes kérdésekkel és a hírnévvel kapcsolatos közvélemény mérése céljából. A cégcsoport 66 országban több mint 9000 munkatársat foglalkoztat teljes tulajdonú vállalataiban, ahol a hirdetésekkel, a vásárlói hűséggel, a marketinggel, a médiával és a társadalmi kérdésekkel kapcsolatos kutatásokat végez, előrejelzéseket, modellezést és szakértői tevékenységeket folytat, továbbá több mint 100 országban kínálja a testre szabott, szindikált, omnibusz, panel és internetes kutatási termékek teljes sorát. Az Ipsos csoportot 1975-ben alapította Jean-Marc Lech és Didier Truchot, majd a cég részvényei 1999-ben kerültek tőzsdei bevezetésre. 2009-ben az Ipsos Csoport árbevétele összesen 943,7 millió euró volt. A cégcsoport részvényeit az Eurolist-en is jegyzik a New York-i Tőzsdén és az Euronext Paris francia tőzsdén keresztül. Az Ipsos csoport szerepel az SBF 120 és a Mid-100 Indexeken, és részvényei úgynevezett Deferred Settlement System jogosultságot szereztek. A cég ajánlatairól és tevékenységeiről további információkat szerezhet a www.ipsos.com oldalon.

Az Ipsos Zrt.-ről

Az 1990-ben alapított Szonda Ipsos, amely 2009. szeptember 1-jétől Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt.-ként folytatja tevékenységét, a magyar gazdasági és társadalom-kutatási iparág meghatározó szereplője, teljes körű piac-, online-, reklám-, egészség-, vélemény- és médiakutatási szolgáltatást kínál ügyfelei számára. A cég 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben  is elnyerte a Business Superbrands elismerést. www.ipsos.hu