Megosztott a világ a politikusok, celebek és mozi sztárok allűrjeivel kapcsolatban.

Mi történik, ha a politikusok, celebek vagy mozi sztárok – a pályájuk csúcsán, amikor mindenki rajong értük -, olyan furcsa vagy elítélendő dolgot tesznek, ami szó szerint a vesztüket okozza? Vajon a hatalmi pozíció vagy a hízelgő rajongók miatt veszítik el valóságérzetüket, s hiszik, hogy büntetlenül bármit megtehetnek? Vagy talán éppen ez a helytelen, esetenként teljesen erkölcstelen viselkedés jellemzi a mélyben megbújó másik, rosszabb énjüket?

A Reuters számára – 18.722 felnőtt megkérdezésével – készült nemzetközi Ipsos felmérés szerint megegyezik a világ lakosságának véleménye abban, hogy akkor járunk a legközelebb az igazsághoz, ha azt állítjuk, hogy az ismert emberek esetenként szégyenteljes, önpusztító viselkedése valójában a mélyben lappangó rosszabbik énjüket tükrözi, a válaszadók másik fele (46%) azt az álláspontot osztja, hogy a hatalmuk, a befolyásuk és az önzésük miatt gondolják, hogy büntetlenül megúszhatnak mindent.

A franciáknak a legerősebb a meggyőződésük abban, hogy a hatalmi pozíció vezet az ilyanfajta viselkedéshez, teljes 80%-uk gondolja ezt. Magyarország lakói hasonló volumenben (78%) képviselik  a másik álláspontot,  nevezetesen, hogy ilyenek a lelkük mélyén.

Kik ők és kikké lettek?

Nap mint nap olvashatunk népszerű sportolók, politilusok vagy mozi sztárok szégyenteljes viselt dolgairól. Olyanokról, minthogy szexuális kapcsolatot létesítenek valakivel, noha házasságban élnek, vagy hogy nyíltan szexuális tartalmú üzenetek kíséretében küldik el a fotóikat másoknak.

A felmérés eredménye szerint  a válaszadók fele (54%) úgy véli, hogy azért tesznek ilyesmit ezek az emberek, mert ilyenek a lelkük mélyén, s őszintén hiszik, hogy büntetlenül megúszhatnak mindent, s nem a hatalmuk, a befolyásuk és az egoizmusuk az oka a helytelen  viselkedésüknek.

A világ lakosságának másik fele (46%) úgy tartja, hogy éppen  a hatalmuk, a befolyásuk és az egoizmusuk, s nem a valós énjük miatt gondolják a “celebek”, hogy büntetlenül bármit megtehetnek.

A téma megítélésének nemzetközi  megosztottsága ellenére, a franciák meggyőződése - ötből négyen (80%) vélik  így -, hogy a hatalom és a befolyás visz tévútra. Őket a belgák (64%), a németek (62%), a kínaiak (57%) és a dél-afrikaik követik ebben a megállapításukban.

A másik markáns álláspont mellett is lándzsát törnek egyes országok. Ötből négyen (78%) vélik úgy a magyarok, hogy azért cselekszenek így, mert ilyenek valójában. Tízből heten (68%) osztják ezt az álláspontot a japánok, akiket a lengyelek (63%), az oroszok (62%), a britek (61%) és az indonézek (60%) követnek.

Megbocsájtás és felejtés?

Nemcsak abban megosztott a világ válaszadóinak véleménye, mi okozza az erkölcstelen tetteket, de abban is, mennyiben tolerálhatók és megbocsájthatók ezek. Arról is megkérdezték a válaszadókat, mit éreznek, ha az országuk egy politikusáról kiderül, hogy valami helytelent, de azért nem bűncselekményt követett el.

A válaszadók fele (56%) gondolja, hogy nem lenne toleráns és megbocsájtó, ötből négyen (21%) egyáltalán nem, s harmadnyian (35%) pedig nem igazán éreznének így. A másik 44 %-nyi tábor toleráns és megbocsájtó lenne. Csupán tízből egy ember (11%) érezne így nagyon, s 33%-nyian valamelyest. A világ ugyan megosztott, a kevéssé toleráns tabor vélekedésének intenzitása erősebb.

Japánban (72%) a legmarkánsabb a negatív vélekedés. A rangsor következő országai: Magyarország (69%), Dél-Korea (69%), Indonézia (68%) és Franciaország (66%). A legmegbocsájtóbb nemzetek: Mexikó (57%), Belgium (55%), Argentína (54%), Ausztrália (53%) és Spanyolország (52%). Érdekes, hogy a vállalkozók (49%), s a döntéshozók (49%) toleránsabbak, mint azok, akik nem üzletemberek (43%), s nem bírnak befolyással (43%). Lehet, hogy a saját hatalmi pozíció fokozza a megértést?

Több férfi, mint nő?

A nemek arányáról is kérdezték a válaszadókat, vagyis hogy szerintük több nőt vagy több férfit érnek csalárdságon, vagy valamilyen erkölcsileg megkérdőjelezhető tetten. A nemzetközi reakció hasonló patthelyzetet hozott: a válaszadók fele (51%) véli úgy, hogy éppen annyi közszereplő nő erkölcstelenkedik, mint férfi, csak őket nem érik tetten, s nem adnak hírt róluk.

Leginkább Oroszországban (73%) tartják így. Őket Németország (63%), Argentína (61%), Magyarország (59%), Kína (58%) és Dél-Afrika (58%) követi. Azt, hogy több férfi lép tévútra, Indonéziában (63%), Svédországban (61%), Franciaországban (58%), Spanyolországban (56%) és Japánban (56%) gondolják.

Érdekes módon, nézeteltérés mutatkozik ebben a kérdésben attól függően, hogy nőket, vagy férfiakat kérdeztek. Inkább az erősebb (55%), mintsem a gyengébb nem (47%) véli úgy, hogy éppen annyi nő, mint férfi érintett az ilyen cselekedetekben. S inkább a nők (53%), mint a férfiak (45%) gondolják azt, hogy a férfiaknak van több vaj a fejükön.

További információ:
Komlósi Péter vezérigazgató-helyettes (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

Az Ipsos Csoportról
Az Ipsos a világ második legnagyobb felmérés-alapú piackutató cége, amelynek kutatási szakemberekből álló tulajdonosai és vezetői világszerte több mint 5000 ügyfél számára végzik a piaci lehetőségek felmérését és a piaci trendek értelmezését új és meglévő termékek vagy szolgáltatások kidolgozása és tesztelése, márkák kifejlesztése, hirdetések tesztelése, a különböző médiák esetében a közönség reakciójának mérése, valamint az egyes kérdésekkel és a hírnévvel kapcsolatos közvélemény mérése céljából. A cégcsoport 66 országban több mint 9000 munkatársat foglalkoztat teljes tulajdonú vállalataiban, ahol a hirdetésekkel, a vásárlói hűséggel, a marketinggel, a médiával és a társadalmi kérdésekkel kapcsolatos kutatásokat végez, előrejelzéseket, modellezést és szakértői tevékenységeket folytat, továbbá több mint 100 országban kínálja a testre szabott, szindikált, omnibusz, panel és internetes kutatási termékek teljes sorát. Az Ipsos csoportot 1975-ben alapította Jean-Marc Lech és Didier Truchot, majd a cég részvényei 1999-ben kerültek tőzsdei bevezetésre. 2009-ben az Ipsos Csoport árbevétele összesen 943,7 millió euró volt. A cégcsoport részvényeit az Eurolist-en is jegyzik a New York-i Tőzsdén és az Euronext Paris francia tőzsdén keresztül. Az Ipsos csoport szerepel az SBF 120 és a Mid-100 Indexeken, és részvényei úgynevezett Deferred Settlement System jogosultságot szereztek. A cég ajánlatairól és tevékenységeiről további információkat szerezhet a www.ipsos.com oldalon.

Az Ipsos Zrt.-ről
Az 1990-ben alapított Szonda Ipsos, amely 2009. szeptember 1-jétől Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt.-ként folytatja tevékenységét, a magyar gazdasági és társadalom-kutatási iparág meghatározó szereplője, teljes körű piac-, online-, reklám-, egészség-, vélemény- és médiakutatási szolgáltatást kínál ügyfelei számára. A cég 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben  is elnyerte a Business Superbrands elismerést. www.ipsos.hu