A kötelező bérkonvergenciával a válaszadók több mint kétharmada egyáltalán nem ért egyet, durva beavatkozásnak tartják stratégiai döntéseikbe, költségeikbe, akkor sem támogatják, ha az állam egy részét vagy teljes egészét kompenzálná. A válaszadók 56,5%-a jelezte, hogy a minimálbér és garantált bérminimum tervezett megemelését (kb. minimum 20% bér-, járulékemelkedést) egyáltalán nem tudja kigazdálkodni, nincsen rá kerete, ezért a következő lépéseket teszik majd: 30,4% létszámot épít le, 30,3% béreket csökkent, 15,2% elhalasztja az esedékes létszámfelvételüket, 24,1% aki nem csökkent létszámot és bért, azaz nem hoz drasztikus intézkedést. A vállalatok többsége (58, 7%-a) tervezett béremelést, de legfeljebb 5%-os mértékben, azaz 82 ezer Ft-ot tartanak legfeljebb indokoltnak. A cégek 6,5%-a megszűnteti az összes béren kívüli juttatást, 43,4%-uk csökkenti mértéküket vagy korlátozzák a jogosultak körét. További költségcsökkentéseket jelzett előre a cégek 67,4%-a. Amennyiben létszámleépítés lesz, akkor a kölcsönvevő vállalatok 56,5%-a jelezte hogy mindenképp a kölcsönzött dolgozót küldi el először – derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége 2011. október 3-12. között tagjai partnerei körében (kölcsönvevők között) a 2012-es várható béremelések hatásairól végzett felméréséből*.

A minimálbér bejelentett 78 ezer Ft-ról 92 ezer Ft-ra történő emelése, valamint a garantált bérminimum emelkedése valamennyi válaszadó cégre hatással lesz: a vállalatok körülbelül egyötödénél a létszám legalább 70%-ánál szükséges a módosítás, s további 15-20%-nál az állomány 40%-ának kell jelentősen bért emelni; átlagosan minden második dolgozó után többletköltséget jelent jövőre.

A válaszadók 56,5%-a jelezte, hogy a minimálbér és garantált bérminimum emelését (kb. minimum 20% bér, járulékemelkedést) egyáltalán nem tudja kigazdálkodni, nincsen rá kerete, ezért a következő lépéseket teszik majd: 30,4% létszámot épít le, 30,3% béreket csökkent, 15,2% elhalasztja az esedékes létszámfelvételüket (létszámstoppot rendelnek el, holott fontos lenne a bővülés), 24,1% aki nem csökkent létszámot és bért, azaz nem kell drasztikus intézkedést hoznia.

A kötelező, pontosabban „elvárt” béremeléssel a válaszadók több mint kétharmada egyáltalán nem ért egyet, durva beavatkozásnak tartják stratégiai döntéseikbe, költségeikbe. Akkor sem támogatják, ha azt teljes egészében kompenzálná az állam, mert kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatokat generál. A cégek 2,7%-a ért egyet a kötelező emeléssel, ami elenyésző arány.

Az MMOSZ megkérdezte a megrendelői kört, azaz a munkaerő-kölcsönzést igénybe vevő vállalatokat, mi az a mérték, amelyet elfogadhatónak tartanak – teherbíró képességüket mérték ezáltal - : a minimálbér szinten tartását (tehát, hogy maradjon a 78000 Ft) 11,5%-uk támogatja. A vállalatok többsége, 58, 7%-a tervezett béremelést, de csak 5%-os mértékben, azaz 82 ezer Ft-ot tartanak legfeljebb indokoltnak. 9%-os emelést a vállatok 8,7%-a, míg 13%-os emelést 13%-a tudna finanszírozni.

A garantált bérminimumnál (középfokú végzettségűeknél) a kölcsönvevő vállalatok 30%-ban nem támogatják annak emelését, tehát a 94 ezer Ft-hoz ragaszkodnak. Ez több, mint a kétszerese a minimálbérnél jelzett hasonló aránynak. A cégek 24%-a 3%-os, 37%-uk 6%-os béremelést tervezett előre, azaz max. 97 ill. 100 ezer Ft-ot minősítenek reálisnak. Mindössze 8% vállalna 10%-os emelést (104 ezer Ft-ra). Jól látható, hogy a vállalatok mindössze 4-6%-os béremelésekkel terveztek, nem pedig 18%-kal.

Amennyiben a fenti béremelések mégis megvalósulnának, úgy a béren kívüli juttatásokat a vállalatok fele átgondolja, a cégek 6,5%-a megszűnteti a teljes béren kívüli juttatásokat, pl. a cafeteriát;  43,4%-uk csökkenti annak mértékét vagy korlátozza a jogosultak körét. A válaszadók 13%-nál most sincs ilyen juttatás, mert nincs rá fedezet, de ha lenne, akkor várhatóan szintén megszűntetnék vagy csökkentenék. Elgondolkodtató ez az arány, mert a béren kívüli juttatás a vállalatokhoz való kötődést, szociális törődést, motivációt testesíti meg, amelynek hiánya a lojalitás csökkenéséhez vezet majd.

További költségcsökkentéseket jelzett előre a cégek 67,4%-a, azaz a bérek, béren kívüli juttatások mellett biztosan csökkentik a tréningek, képzések költségét, a cégautókat korlátozzák vagy megszűntetik, a beruházásokat, fejlesztéseket elhalasztják vagy teljesen leállítják. Amennyiben létszámleépítés lesz, akkor a kölcsönvevő vállalatok 56,5%-a jelezte, hogy mindenképp a kölcsönzött dolgozót küldi el először, 30,4%-a pedig vegyesen, saját és bérelt dolgozót egyaránt elbocsát. Egyértelmű vesztesei tehát a bérelt dolgozók a leépítéseknek.

* A kérdőívet 46 KKV és multinacionális cég  töltötte ki,  amelyek összességében 38.393 főt foglalkoztatnak, ennek 32%-a bérelt dolgozó, azaz 12.156 fő.

A felmérést és összefoglalót készítette: Látrányi Bea MMOSZ tag
(Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

További információ: Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ kommunikációs alelnöke
(Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)