Az induló politikai évad leginkább a Fidesznek, másodsorban az MSZP-nek hozott sikert, az előbbinek 17-ről 19 százalékra emelkedett a támogatottsága, utóbbinak 14-ről 15 százalékra bővült a tábora. Ez a kormánypárt esetében az idei legnagyobb támogatottságot jelenti, az MSZP pedig beállította a választások óta – júniusban is mért – legjobb eredményét. A Jobbik maradt a múlt havi 8 százalékon, az LMP híveinek száma pedig ismét csökkent egy kicsit, jelenleg 2 százalékos a táboruk. Ugyancsak a választókorú népesség 2 százaléka támogatja a Demokratikus Koalíciót, nekik a megalakulásuk óta ekkora bázisa van. A pártoktól távolságot tartók aránya 52 százalék, szinte azonos az elmúlt két hónapéval.

A legaktívabb szavazói csoport, a részvételüket biztosra ígérő és pártot választók közege továbbra is kis létszámú, ezért a körükben mért adatok tájékoztató jellegűek. Itt, a biztos pártválasztók körében a Fidesz 40, az MSZP 32 százalékos, a Jobbik 17 százalékon áll. Az aktív és elkötelezett szavazói közegben az LMP-nek 5, a DK-nak 4 százalékos a tábora.
Jelenleg a választópolgárok bő felének, 54 százalékának van valamilyen mértékű részvételi hajlandósága.

A választásokra való előzetes feliratkozásukat 41 százaléknyian valószínűsítik, tehát e szabály esetleges bevezetésével minden negyedik potenciális szavazó távol marad a voksolástól. A lemorzsolódás leginkább az eleve szerény részvételi hajlandóságot mutató alacsony iskolázottságúak körében valamint az átlagos elmeneteli szándékkal rendelkező vidéki városok lakóinál figyelhető meg: e csoportokban minden harmadik potenciális szavazó nem tervezi a regisztrációt. A feliratkozástól való távolmaradás nem mutat párthovatartozás szerinti sajátosságokat, mindegyik politikai erőtől hasonló mértékben szakadnak le szavazók. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS szeptember első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.

A társadalom legnagyobb, a választópolgárok több mint felét összegyűjtő politikai csoportja továbbra is pártoktól távolságot tartóké, s ebben a nyár sem hozott változást. Viszonylag stabil volt az elmúlt három hónapban az MSZP táborának mérete is (14-15 százalékos). Egyáltalán nem módosult a DK támogatottsága, nemcsak a nyáron, hanem megalakulása óta a népesség 2 százalékát kötötte magához. Az elmúlt időszakban egy kicsivel szűkült a Jobbik tábora (a korábbi 9-10 százalékról 8 százalékra) s nagyobb mértékben az LMP-é (6-ról 2 százalékra). A Fidesz a nyári hónapokban 16-17 százalékon állt, most valamelyest javított (19 százalékra).

A választások szempontjából fontos módosulások várhatók, így minden bizonnyal azok voksolhatnak, akik előzetesen feliratkoznak. Az emberek bő egyharmada (36 százaléka) kívül tartja magát a politikán, nem kíván regisztrálni és így szavazni sem. A választópolgárok egytizede még hezitál, nem alakult ki markáns álláspontja a nyilvántartásba vételről és/vagy a szavazáskor való megjelenéséről. A választópolgárok 41 százaléka mind a választási részvételét, mind az ahhoz szükséges feliratkozását valószínűnek tartja. Az előzetes regisztráció azonban egyértelműen csökkenti a részvételt, ugyanis a választásra jogosultak 13 százaléka potenciális szavazónak tekinti magát, de a voksolásra nem kíván előre jelentkezni. A szándékokat összegezve megállapíthatjuk, hogy az aktívnak mutatkozó, választási részvételben gondolkodó 54 százalékos csoportból a regisztráció elutasítása miatt 13 százaléknyian lemorzsolódnak.

Másként fogalmazva: a voksolást tervezők háromnegyede az előzetes feliratkozást is vállalja, egynegyede viszont nem.
A fővárosiak választói magatartását egyáltalán nem befolyásolja a regisztráció intézményének bevezetése: 61 százalékuk valószínűsíti a részvételét, 60 százalékuk a feliratkozást. Az átlagosnál kisebb lemorzsolódás várható a diplomásoknál is, 73 százalékuk menne szavazni, 65 százalékuk regisztrálni.

A feliratkozás bevezetése két társadalmi közeget nagymértékben eltántorít a választási részvételtől. A legfeljebb 8 osztályt végzettek részvételi hajlandósága eleve csekély, 42 százalékuk menne el voksolni. s mindössze 28 százaléknyian akarják lajstromba vétetni magukat. A vidéki városok lakosságának – függetlenül a népesség számától – a szavazásra való elmeneteli szándéka átlagos (54 százalékos), a regisztrációs hajlandósága viszont alacsony (34 százalékos). Mostani szándékok alapján tehát úgy tűnik, hogy mindkét csoport potenciális szavazóinak egyharmadát a feliratkozás kötelezettsége visszatartja a választási részvételtől. Az előzetes jelentkezés miatti lemorzsolódás minden párt szavazóbázisában hasonló mértékű.

A pártok reménybeli, aktívnak és elkötelezettnek nevezhető szavazói jelenleg mindösszesen 2,3-2,4 millióan vannak. A Fidesznek 900-950 ezer olyan támogatója van, aki nemcsak részt venne a választáson, hanem az ezt megelőző regisztrációt is vállalja. A szocialista párt most 650-700 ezres bázissal számolhat, a Jobbiknak 300-350 ezer fős feliratkozást és voksolást tervező híve van. A Demokratikus Koalícióhoz és az LMP-hez erősen kötődő választópolgárok száma megközelítőleg 100-100 ezer fő.

Az adatfelvétel ideje: 2012. szeptember 9-16.

A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.