Az európai parlamenti választások eredménye lényegében csak az MSZP támogatottságán hagyott nyomot. Az elmúlt egy hónapban szavazókat veszítettek a szocialisták – 11-ről 8 százalékra csökkent a párt tábora. Ugyanakkor a baloldali ellenzéken belül továbbra is az MSZP-nek van a legtöbb híve, a DK – 1 százalékpontot javítva - a választókorú népesség 4 százalékát tudhatja maga mögött, míg az az Együtt-PM-et – akár a múlt hónapban – 2 százalék támogatja. A Fidesz óriási fölénnyel vezeti a rangsort, táborának nagysága nem módosult az elmúlt hetekben, továbbra is 37 százalékos. A Jobbik támogatóinak aránya sem változott – 12 százalék volt s maradt. Most már egyértelműen a nemzeti radikális párt a második legerősebb politikai erő. Az LMP a lakosság 3 százalékának leginkább kedvelt pártja.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz 57 százalékon áll, a Jobbik 18 százalékos. A szocialisták 10 százalékot érnek el az aktív szavazók csoportjában, a DK 6, az Együtt-PM 4 százalékos. Az LMP ismét a bejutási küszöb környékén található, a biztos szavazók 4 százalékának támogatását élvezi. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS június első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.

Az EP-választás rekord alacsony, 30 százalék alatti részvételt hozott, de a mostani közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy egy parlamenti választás iránt jóval nagyobb lenne az érdeklődés. A választópolgárok 47 százaléka elmenne voksolni, s az emberek 40 százaléka egyszerre aktív és pártpreferenciával is rendelkezik.

Az elmúlt hetek, hónapok legizgalmasabb kérdései közé tartoznak a baloldalon történő változások. Bár az MSZP-től az elmúlt egy hónapban távoztak szavazók, a Demokratikus Koalícióhoz pedig érkeztek, ez a sorrenden nem változtatott: előbbinek 8, utóbbinak 4 százalékos a tábora. Az Együtt-PM valamelyest lemaradt az előbbi két párttól, versenytársnak inkább az LMP látszik: táboruk mérete közel azonos, 2 illetve 3 százalékos. A Jobbik támogatottsága nem változott mostanában, de a szocialisták visszaesésével egyértelművé vált második helye a pártrangsorban.

A baloldali pártok együttesen a társadalom széles rétegeit elérik, de még így is van néhány csoport, akikhez alig, nagyon gyengén kötődnek. Ilyen például a fiatalok társadalma. Az MSZP-nek ott nem igazán vannak hívei, a húszas-harmincas korosztályokban 3-4 százalékra számíthat. Az életkor emelkedésével egyre nagyobb támogatottságot élvez a szocialista párt: a 65 év felettiek körében már 20 százalékon áll. A Demokratikus Koalíció is inkább az idősebb korosztályban talál támogatókat, az 50 évnél idősebbek 6, a náluk fiatalabbak 2 százalékára számíthat. Az Együtt-PM viszont inkább a húszas-harmincas éveikben járók között rendelkezik átlag feletti, - abszolút értékben nem túl magas - 4 százalékos táborral.

A szocialisták különböző képzettségi csoportokba való beágyazottsága eléggé egyenletes, az átlaguknak megfelelő méretű táboruk van mindegyikben. Nem ilyen a DK és az Együtt-PM helyzete, e pártok az iskolázottság emelkedésével egyre több támogatót vonzanak. Sajátos megosztottságot mutat a baloldali diplomás értelmiség: lényegében háromfelé oszlanak, az említett pártok mindegyikének 6-7 százalékos támogatottsága van ebben a körben. Az alapfokú képzettségűek körében viszont lényegében csak az MSZP-nek van bázisa: ott 8 százalék adná rájuk voksát, a DK és az Együtt-PM minimális, 1-1 százalék körüli szavazatra számíthat ebből a körből. Mindhárom pártra igaz, hogy a fővárosban a legerősebbek, s a falvakban a leggyengébbek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a községekben lényegében csak a Fidesz és a Jobbik van jelen, a többi pártnak – ideértve az LMP-t is – csak 1-3 százalékos tábora van.

A Jobbik nem csak országosan előzi meg az MSZP-t, hanem a társadalmi csoportok többségében is. A fiatalok körében kifejezetten nagy a radikális párt előnye a szocialistákkal szemben: 18 illetve 4 százalékon állnak. Az MSZP két társadalmi közegben  tud a Jobbik elé kerülni: a 60 év felettiek körében (16 illetve 6%) valamint a fővárosban (12 illetve 9%).

Az adatfelvétel ideje: 2014. június 6-13.

A megkérdezettek száma: 1000 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1000 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.